„Legyőzni a büszkeséget – ez a legnagyobb kihívás”
Szabó György a betérés, a visszatérés és a zsidó filozófia titkairól
A PIRKADAT július 17-i adásában Breuer Péter vendége Szabó György rabbi, a Mazsök elnöke és a Páva utcai dokumentációs központ kurátora volt. A beszélgetés során szóba került a betérés és visszatérés közötti különbség, a heti szakasz tanulsága, és egy személyes hangú filozófiai gondolatmenet is kibontakozott arról, mit jelent ma büszke magyar zsidónak lenni.
Smuk Andor emlékének szentelt kezdés
A beszélgetés első perceit Smuk Andor emlékének szentelték. Breuer Péter így fogalmazott: „Emlékezzünk egy kedves jó gyermekkori barátjáról, Smuk Andorról, aki televíziónk munkatársa is volt, és a héten visszaköltözött az Örökkévalóhoz.” Szabó György személyesen ismerte Smuk Andort: „Nagyon sokakat megrázott Andornak a halála. Egy egészen különleges személyiség volt.”
Pinhász története: bátorság és kohanitaság
A heti szakasz kapcsán Szabó György a Pinhász történetét emelte ki, aki radikális cselekedetével megakadályozott egy nagyobb bajt. „Pinhász megöl egy párt, egy zsidó férfit és egy moabita nőt, és ezzel véget ér az a járvány, amiben 24 ezer zsidó elpusztul.” Hangsúlyozta: „Megkapja ezért a díjazását, a dicséretét, hiszen kohanitává emelik őt is, és az összes leszármazottját.”
Öröklési rend: lányoknak is jár föld
A heti szakasz egy másik fontos eleme az öröklési rend lefektetése. Szabó György felidézte: „Mózeshez fordulnak a lányok, hogy a mi apánknak nem voltak fiú gyermekei. Mi föld nélkül fogunk maradni.” Ennek eredményeképpen született meg a tórai törvény: ha nincs fiú, a lány örököl. „Egészen pontosan le van fejtve, hogy ha nincsenek lányok, akkor a nagybátyák, ha nincsenek nagybátyák, akkor a nagynénék satöbbi.”
Betérés és visszatérés: mi a különbség?
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, mit ajánlana Szabó György azoknak, akik közelítenének a zsidó valláshoz. Erre így válaszolt: „A recept minden esetben egyéni recept.” Ugyanakkor hangsúlyozta: „Nem kell minden nap filint rakni, elég ha egy héten egyszer megfogadja, hogy tint rak.” Nők esetében természetesen más szabályok vonatkoznak.
Külön kitért arra is, hogy nem szabad összekeverni a betérőket és a visszatérőket. „A visszatérő emberek tudják azt is, és ismerik a külső világnak a kihívásait. Mi tudjuk, hogy miről mond le az ember.” Ezért a zsidó filozófia különösen nagy becsben tartja őket: „A Tóra is fölhívja a figyelmet, hogy tiszteld a Gér Cedeket, a betértet, ugyanúgy, mintha zsidónak született volna.”
Gér Cedek és cadikim: kik számítanak igaznak?
A gér cedek (igaz betérő) fogalmát a rabbi részletesen kifejtette. „A társadalom három rétegből áll: Rasaim, binonim és cadikim, azaz bűnösök, közepesek és igazak. Ha összerakjuk a három betűt: Cibur. Azaz közösség.” Ez azt jelenti, hogy mindenki értékes tagja a közösségnek, akár bűnös, akár közepes, akár igaz.
A beszélgetés egyik legerősebb mondatát is itt mondta ki: „Mindannyian arra törekszünk, hogy bénoni, közepesek legyünk.” Hozzátette: „Ahhoz, hogy valaki bénoni legyen, még nagyon sokat kell nekem is és neked is, és a társadalom 99%-ának erőlködni.”
A legnagyobb kihívás: a büszkeség leküzdése
A beszélgetés végén Szabó György egy alapvető filozófiai tanítást osztott meg: „Az embernek a legnagyobb ellensége a gáva, a büszkeség. Ha az ember a büszkeségét kordában tudja tartani, akkor nincsen semmi baj.”
Breuer Péter így zárt: „Egy kis zsidó filozófiából is kaptak ízelítőt.” Végül Szabó György meghívta a nézőket péntek esti tanításaira: „Péntek délután este fél hétkor a Vasvári Pál utcai zsinagógában a heti szakaszról tanulunk.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
