Heti Jégbüfé – Gárdos Péter

„Ne mondd, hogy a halál után már mindegy” – Gárdos Péter beszél az apjáról, a gyászról és a humor túlélő erejéről

A Heti Jégbüfé e heti vendége Gárdos Péter rendező, író, akit ezúttal nemcsak filmjeiről, hanem mélyen személyes témákról kérdezett Rangos Katalin. A beszélgetés kiindulópontja a nemrég elhunyt Gárdos Tamás újságíró volt – Péter édesapja –, akinek elvesztése és életműve központi témája lett az emlékezésnek, a zsidó identitásnak, és a családon belüli kommunikáció újragondolásának. A csend, az elhallgatás, a humor, a gyász és a halál tabu nélkül kerülnek elő – mégis könnyedén, sokszor nevetve.

Egy halál, ami újraírja az életet

A beszélgetés elején Gárdos Péter sajátos szavakkal idézte fel édesapja utolsó napjait: „Olyan volt, mint egy hosszú repülőút. Semmi vészhelyzet. És leszállt a gép.” A szelíd leírás mögött mély fájdalom és évtizedes kapcsolat bontakozik ki, amit nem a szenvedés, hanem az intimitás és a humor hatott át. Gárdos szerint az apja „egy életre való ajándék volt”, akivel való viszonya nem volt konfliktusmentes, de mélyen szeretetteljes.

Az utolsó idők mégis mintha valamiféle jóváírásként szolgáltak volna: „Az utolsó fél évben minden más lett. Mindennap együtt voltunk, sokszor jöttünk-mentünk, néztük a naplementét.” A fiúi gondoskodásban és a lassú búcsúban egy új dimenzió nyílt meg apa és fia kapcsolatában.

Tabuk és elhallgatások öröksége

A Gárdos családi történet mélyén ott húzódik a zsidó múlt: az, amiről „nem beszéltek”. Gárdos elmesélte, hogy apja gyerekkorában elhallgatás övezte származását, és ezt a hallgatást vitte tovább később is. „Én tizenhárom éves koromig nem tudtam, hogy zsidók vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy a témát egyetlen szó sem érintette a családban, míg ő maga rá nem kérdezett.

A beszélgetés során különös hangsúlyt kap az, hogyan lehet feldolgozni a múltat, amelyről hallgatnak. „A hallgatás is egyfajta beszédmód. Csak sokkal nehezebb dekódolni” – mondta Rangos, amire Gárdos egyetértéssel válaszolt: az ő generációjának dolga, hogy a szavak helyett érzésekből, gesztusokból, hallgatásokból rakja össze az identitását.

A humor mint családi túlélési stratégia

„Mi olyan család voltunk, hogy ha valami fájt, rögtön csináltunk belőle egy viccet” – mesélte Gárdos. A fájdalom elviselésében a humor nemcsak eszköz volt, hanem stratégia. Apjával való kapcsolatuk tele volt játékossággal és kölcsönös ugratásokkal. Egyik kedvenc példája az, amikor az édesapja azt írta egy emlékezetes karácsonyi ajándék után: „Ha meghalnék, írjátok a síromra: Gárdos Tamás – kétszer is megkapta ugyanazt a könyvet.”

Ez a fajta humor, ami képes áthidalni a traumát és elkerülni a pátoszt, jelen van Gárdos Péter filmjeiben is – elég csak a Hajnali láz vagy a Tréfa történetére gondolni.

Halál, amit el lehet mesélni

„Az egyik legnagyobb tévedés, ha azt gondoljuk, hogy a halál után már mindegy” – fogalmazott Gárdos. A beszélgetés során hangsúlyt kapott a halál mint megélhető, sőt: elmesélhető esemény. Gárdos szerint az egyik legnagyobb ajándék, amit a sors adott neki, hogy édesapja halálát nem tragédiaként élte meg, hanem mint egy befejezést, amit közösen tudtak megélni.

Rangos Katalin ezt így kommentálta: „Ez a legtöbb, amit ember remélhet – hogy nem marad kimondatlan szó.” A közös történet lezárása, a folyamatos jelenlét a végső hetekben, és az utolsó szavak – ezek a pillanatok mind ott élnek Gárdos emlékezetében, és meghatározzák további alkotói és emberi útját is.

A gyász mint történet – és feladat

A beszélgetés végén Gárdos elmondta: most, hogy édesapja elment, folyamatosan ír róla. Naponta születik egy-egy gondolat, amit megpróbál megőrizni. Nem terápia ez – inkább emlékezés. A halál után nincs vége a kapcsolatnak, csak más formát ölt: szöveg lesz belőle, történet, sőt: talán még egy film is.

A Heti Jégbüfé ezen epizódja nemcsak egy rendezőre és az ő híres apjára irányítja a figyelmet, hanem mindannyiunkra, akik szülők, gyerekek, gyászolók vagy egyszerűen csak emberek vagyunk. Akik időnként hallgatunk, máskor beszélünk – és végül mindannyian elmeséljük a magunk történetét. Még ha nem is mindig szóval.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.