„Bolond lyukból bolond szél fúj” – brutálisan őszinte energia- és klímapolitikai diagnózis a Pirkadatban
A magyar közvélemény értelmezhetetlen kérdései és az Európai Unió abszurditása
A Pirkadat 2025. július 3-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér energiapolitikai szakértő volt, a Századvég kutatója, aki nem csupán világosan, de egyenesen brutális őszinteséggel tette helyre az Európai Unió klíma- és szankciós politikájának önellentmondásait. Breuer provokatív kérdéseire válaszolva Hortay azt is megmagyarázta, miért nincs visszaút az EU vezetőinek hibás döntéseiből – és hogy mit jelent ez a kontinens iparának és gazdaságának.
A versenyképesség gyilkosai: a klímaideológia és a szankciók
Hortay a beszélgetés elején egy 2023-as jelentésre hivatkozott, amelyet Mario Draghi vezetésével az Európai Bizottság készíttetett az EU versenyképességi problémáiról. A dokumentum szerint az európai cégek többszörös árat fizetnek energiáért az amerikai és kínai versenytársaikhoz képest. Az ok? „Az ideológiavezérelt radikális zöld politika” – fogalmazott Hortay.
„Mára eljutottunk oda, hogy hat-nyolcszor annyit kell fizetni egy amerikai vállalathoz képest, egy európai vállalatnak, és tízszer annyit egy kínaihoz” – mondta, hozzátéve, hogy ennek két fő oka van: a széndioxid-kvóták drágulása és a szankciós politika, főleg az orosz gáz importjának visszaszorítása.
Kié lesz a pénz?
Breuer félbeszakította vendégét: „Kié lesz ez a pénz?” – kérdezte a széndioxid-kvóták után befolyt összegek sorsát firtatva. Hortay válasza szerint ezek egy részét címkézett módon visszajuttatják a tagállamoknak, de az Európai Bizottság kontrollálja a felhasználást. Sőt, nem kizárt, hogy a jövőben akár fegyvervásárlásra is fordíthatják.
A „Green Deal” bukása: a Bizottság sarokba manőverezte magát
Hortay szerint mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a 2030-as, 2040-es, sőt 2050-es klímavédelmi célok is „teljesen irreálisak”. Az Európai Bizottság mégis folytatja a politikát, sőt, új ötletekkel rukkol elő – például a „carbon credit” rendszerrel, amely lehetővé tenné, hogy EU-n kívüli klímaberuházások után kibocsátási krediteket vásároljanak az európai cégek.
„Ez egy újabb pénzszivattyút indítana be, ami az Európai Unióból kifelé szivattyúzza a pénzt” – figyelmeztetett Hortay. Hozzátette: abszurd azt gondolni, hogy Brüsszel majd képes lesz ellenőrizni, hogy a kínai vagy indiai „karbonberuházások” nem fiktívek.
A német precedens: hogyan vezet (vagy nem vezet) egy kontinenst?
Breuer Péter élesen bírálta Ursula von der Leyent: „Bolond lyukból bolond szél fúj” – idézte nagyanyját, majd rámutatott, hogy Németországban a szenes visszafordulás, a nukleáris leépítés és a szemaforkoalíció csődje is az EU-elnökasszonyhoz kötődik.
Hortay ezzel egyetértett: „Nem hiszem, hogy bolond lenne. Inkább egyéni politikai érdekei vezérlik” – jelentette ki. Szerinte von der Leyen pozíciója politikailag annyira be van betonozva a klíma- és szankciós narratívába, hogy „onnan nincs visszaút”. Ha most irányt váltana, az a politikai karrierje végét jelentené.
Ukrajna EU-csatlakozása: még több káosz?
Az energiapolitikán túl Hortay kitért az Ukrajnával kapcsolatos EU-stratégiára is. Mint mondta: „Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának nagyon súlyos gazdasági és társadalmi következményei lennének.” Breuer provokatívan megjegyezte: „Amit ott szétlőnek, az nem szennyezi a légteret?” – ezzel is rámutatva az EU-klímapolitika képmutatására.
Személyes érdek kontra közösségi érdek
Hortay végső következtetése: „Nagyon súlyos szakadék van az európai érdekek és Ursula von der Leyen személyes érdeke között.” A beszélgetés végén a szerkesztő félig tréfásan így zárt: „Előrehozott nyugdíjat neki, sok sikert, és mehet.” Hortay nem vitatkozott: szerinte nem Ursula inkompetenciája a fő probléma, hanem az, hogy személyes politikai túlélését az európai közösség rovására építi.
Ez az adás nemcsak energiapolitikai helyzetértékelés volt, hanem egy tanulmány arról, hogyan manőverezheti magát az uniós elit egy olyan zsákutcába, amelyből nincs arccal kifelé vezető út – még akkor sem, ha közben egy egész kontinens fizeti meg az árát.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
