„Ne rugózzunk azon, hogy hogy írt alá – örüljünk, hogy egyáltalán megtalálta a helyet!”
Mit tesz a Magyar Nemzeti Bank a fogyatékossággal élő ügyfelek pénzügyi esélyegyenlőségéért?
A Heti TV reggeli politikai magazinműsorának vendége ezúttal Binder István volt, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője, akivel a fogyatékossággal élő ügyfelek banki akadálymentességéről és az MNB friss ajánlásáról beszélgetett Kende Péter. A beszélgetés egyértelmű üzenete: nem elég a törvényi előírás – odafigyelés és empátia is kell.
Több mint papír: mit jelent az „egyenlő bánásmód” a pénzügyekben?
Binder István már a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy az MNB új ajánlása nem légüres térbe érkezett. „Nem ma kezdődött ez a történet” – utalt arra, hogy már évekkel ezelőtt születtek iránymutatások a fogyatékossággal élők egyenlő pénzügyi kiszolgálásáról. A friss ajánlás viszont konkrétabban határozza meg, mit is jelent ez a gyakorlatban, és egyúttal hatáskörbe vonja az MNB felügyeleti szerepét is.
Kende Péter saját példáját is megosztotta, rámutatva egy gyakori abszurditásra: „Mondhatják, hogy maga nem úgy ír alá, mint ami itt szerepel. Erre ugye azt én mondhatom, hogy örülök, hogy egyáltalán megtalálom, hol kell aláírni.” Binder szerint az ilyen helyzetek elkerüléséhez „pozitív diszkriminációs elemeket” kell bevezetni.
„Semmit rólunk nélkülünk” – 24 érdekképviselet bevonásával
A szóvivő elmondta: az ajánlás megalkotása során 24 érdekképviseleti szervezettel konzultáltak, ezzel érvényesítve a „semmit rólunk nélkülünk” elvet. Ők hozták a gyakorlati javaslatokat, például azt, hogy a látássérült ügyfeleket a belépéshez legközelebbi ügyintéző fogadja, a vakvezető kutyák beengedése pedig ne legyen kérdés, hanem alanyi jog.
Az ajánlás olyan elemeket is tartalmaz, mint nagyított piktogramok, hangos tájékoztatás vagy a sorszámhúzók akadálymentes elérése. De ennél többről is szó van: „Ha például egy látássérült ügyfél nem tudja elolvasni a szerződési feltételeket, akkor azt számára fel kell olvasni” – mondta Binder, hozzátéve, hogy ehhez akár külön helyiséget is biztosítani kell az adatvédelem miatt.
Nem csak törvény, jó gyakorlat is – és versenyelőny
A műsorvezető jogos aggodalma volt, hogy a pénzintézetek esetleg elodázzák a változásokat, jogi kibúvókat keresnek, mondván, „dolgozunk rajta”. Binder szerint azonban ez a gyakorlat már nem elfogadható: „Lehető legkevesebb ideig lehet húzni.” Hozzátette: a jó kiszolgálás nem csak jogi kötelezettség, hanem versenyelőny is. „Ha elterjed az a hír, hogy egy bankban valóban figyelnek az ügyfélre, akkor oda fognak menni” – fogalmazott.
Binder azt is hangsúlyozta, hogy ezek az átalakítások nem jelentenek óriási költséget. „Egy tízezer milliárdos bevételű bank esetében ezek a költségek 0,01 fillérrel érnek fel.”
Mi következik most?
Az ajánlás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a meglévő törvényi előírásokat, így határidőkről és jogi következményekről nem az MNB dönt. Ugyanakkor világos üzenetet küld a szektornak: a pénzügyi intézmények kötelessége, hogy biztosítsák az egyenlő ügyintézés lehetőségét a fogyatékossággal élő ügyfelek számára is – mind fizikai, mind digitális felületeiken.
A beszélgetés zárásaként Kende Péter összefoglalta a lényegi mondanivalót: „Bízunk abban, hogy a pénzintézetek megfogadják ezeket, hogy a fogyatékkal élők számára az ügyintézés minél egyszerűbben zajlódjék. Mert tulajdonképpen ez a legfontosabb.”
Az MNB nem szankcionálni akar, hanem partnerként fejleszteni a rendszert – a pénzintézetek viszont nem halogathatják tovább a lépéseket. Mindenkinek érdeke, hogy a fogyatékossággal élő ügyfelek ne kényszerként, hanem egyenlő jogú partnerként jelenhessenek meg a pénzügyi térben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
