„Aszály van, és nem elég a víz”: Jakab István kemény kritikát fogalmazott meg Brüsszelnek
Harangszó fegyverropogás helyett – különleges békemisszió Budapesten
A PIRKADAT legutóbbi adásában Breuer Ádám vendége Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a Magosz elnöke volt. A beszélgetés első fele a spirituális béke jegyében telt: a politikus egy különleges német kezdeményezésről számolt be, amelynek során egy békeharangot visznek Berlinből Jeruzsálembe, háborús hulladékokból öntve, hintón, lóval húzva.
„A fegyverek hangja helyett a harangok hangját akarják hallani, a lélek hangját, az élet hangját” – mondta Jakab, hangsúlyozva, hogy a 4800 kilométeres út a megtisztulás, az emberekkel való találkozás és a béke gondolatának terjesztéséről szól. A harang Budapestre is megérkezett – Jakab István parlamenti fogadásban részesítette a menetet.
Súlyos aszály: „A Kárpát-medence leginkább veszélyeztetett terület”
A spirituális emelkedettséget gyorsan felváltotta a földhözragadt aggodalom: Jakab szerint ugyanis a magyar mezőgazdaságot soha nem látott mértékű aszály sújtja. „Aszály van. Méghozzá nagyon súlyos aszály van. És most már évek óta.”
A politikus kiemelte, hogy a csapadék nem feltétlenül csökkent, de térben és időben kiszámíthatatlanná vált. Ez pedig a hagyományos termelési rendszert teljesen felborította. A válasz: fajtaváltás, precíziós talajművelés, és vízvisszatartási technológiák – legalábbis a magyar kormány szerint. De a nagy akadály: az Európai Bizottság tiltásai.
„Ha kiengedem a vizet a térségből, nem lesz természet helyreállítva!”
Jakab kemény kritikát fogalmazott meg Brüsszellel szemben: szerinte a természetvédelmi előírások – például a duzzasztás tiltása – éppen ellentétes hatást váltanak ki. „A víz nem marad meg a térségben, hanem elfolyik, elpárolog. Be van drénezve a Kárpát-medence.” A vízmegtartás nélkül pedig szerinte nem lehet fenntartható mezőgazdaságot folytatni.
Izraelt hozta példának, ahol hatékony, napenergiával működtetett öntözési rendszereket építettek ki. Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon most csupán 160 ezer hektárt öntöznek, ami eltörpül az 5 millió hektáros mezőgazdasági területhez képest.
Ingyen öntözővíz – de ez sem elég
A kormányzati lépéseket is sorolta: ingyenessé tették az öntözővizet, és 4,7 milliárd forintos keretet biztosítanak az elvezetési rendszerek kiépítésére. „A tudásunk megvan hozzá, technológia is van, de radikális változásra van szükség.” Hozzátette: a vita a zöld szervezetekkel sem új keletű, de párbeszédet szorgalmaz. „Élni kell ma is, holnap is, meg holnapután is” – fogalmazott.
Keleti nyitás a mezőgazdaságban is: napelemek, kínai együttműködés
A beszélgetés végén Jakab István arról beszélt, hogy hamarosan Kínába utazik, ahol elsősorban az elektromos meghajtású agrárgépeket, napenergia-használatot, és a helyben termelt energia felhasználásának lehetőségeit tanulmányozza. „A napenergiát fel kell használnunk. Ez a versenyképességünk alapja.”
A jövő mezőgazdasága szerinte csak úgy fenntartható, ha helyben előállított elektromos energiát használunk az öntözéshez, szárításhoz, hűtéshez és istállóklimatizáláshoz is. Ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem valódi környezetvédelem is – zárta gondolatait.
„Agrárbéke” van – de a zöldekkel vitáznak
Jakab szerint mára megszületett az „agrárbéke” a magyar mezőgazdaságon belül – a 80%-ban családi, 20%-ban nagyüzemi struktúra működik, integrációval és együttműködéssel. A vita most a környezetvédő szervezetekkel van: „Ők is mondják el az elveiket, de nekünk dolgozni is kell. Nem lehet egyik napról a másikra átállni.”
A beszélgetés során világossá vált: a mezőgazdaság jövője nemcsak technológiai, hanem politikai és társadalmi kérdés is – víz, energia, együttműködés és béke, minden szinten.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
