„Ha csak egy eladónk van, előbb-utóbb az ő érdekeit képviseljük” – Holoda Attila a hormuzi válság gazdasági hatásairól
A közel-keleti feszültség, a Hormuzi-szoros rövid ideig fenyegető lezárása, és az ezekre adott piaci reakciók nemcsak a világpolitika szintjén, hanem a magyar fogyasztó mindennapjaiban is éreztetik hatásukat – elsősorban a benzinárakon keresztül. Holoda Attila energetikai szakértő a PIRKADAT reggeli műsorában részletes elemzést adott a kialakult helyzetről, a lehetséges forgatókönyvekről és Európa energiafüggetlenségi törekvéseiről.
A Hormuzi-szoros, a pánik ára és a tőzsde mechanizmusa
„A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri átjárója” – hangsúlyozta Holoda Attila. Itt halad át a világ LNG-kereskedelmének jelentős része, és bármilyen katonai konfliktus vagy fenyegetés azonnali piaci reakciót vált ki. A közelmúlt eseményei – rövid háború, amerikai beavatkozás, tűzszünet – pontosan ezt a forgatókönyvet idézték elő: „fölszaladt az olaj ára majdnem 80 dollárig, aztán visszaesett 66-ra.”
A tőzsde logikája egyszerű: „a pánikhelyzeteket mindig szeretik – jól lehet vele keresni.” Ugyanez történt a földgáz árfolyamával is, amely az LNG-piac ingadozása, valamint az amerikai–kínai vámháború következtében jelentősen csökkent: „33 euróra ment le megawattóránként – ilyen alacsony ár tavaly augusztus–szeptemberben volt utoljára.”
Irán korlátai: fenyegetni tud, de lezárni nem
Bár Irán rendszeresen lebegteti a Hormuzi-szoros lezárását, Holoda szerint valójában nincs mozgástere. Ennek több oka is van:
- Geopolitikai: „Irán pontosan tudja, hogy ezzel nemcsak a nyugati világot, hanem a saját térségbeli szövetségeseit is sújtaná – például Katart, akivel közös gázmezőn osztoznak.”
- Gazdasági: „Ha elzárja az átjárót, elveszíti Kínát, az egyetlen stabil vásárlóját a fekete olajpiacon.”
- Katonai: „Az amerikai és brit hadihajók mozgósítása egyértelmű üzenet volt: nem engedik a lezárást.”
„Az irániak is fölmérték, hogy nem tudják, nem is akarják lezárni a szorost – inkább marad a fenyegetés, amit a piac szépen áraz is.”
És mindez hogyan érinti a magyarokat?
Holoda szerint a magyar fogyasztók elsősorban az üzemanyagárakon keresztül érzékelik az ilyen geopolitikai konfliktusokat. „A földgáz és az áram ára lakossági szinten szabályozott, azokat nem éri el közvetlenül a világpiaci hatás. De a benzin ára már más tészta.”
A MOL a mediterrán jegyzési ár alapján hetente többször is változtatja az árakat. „Most épp 3-3 forinttal csökkent – de amikor felment az olaj ára, akkor azonnal drágult az üzemanyag.” Holoda szerint a magyar autósok a saját bőrükön naponta követhetik a világpolitika alakulását.
Energiafüggetlenség: hol tart Európa?
A beszélgetés végén Breuer Ádám arra kérdezett rá, hogy áll az Európai Unió sokat hangoztatott „több lábon álló” energiastratégiája. Holoda szerint a helyzet vegyes:
- Skandinávia: „Ők már közel járnak a teljes függetlenséghez – vízenergiát, nap- és szélerőműveket használnak.”
- Magyarország: „Továbbra is gázfüggő, az energiafogyasztás 60%-a földgáz.” Ez komoly kiszolgáltatottságot jelent, főleg hogy saját gázkészleteink minimálisak.
Az igazi függetlenség – emelte ki Holoda – nem az, hogy mindent magunknak termelünk, hanem az, hogy „nem vagyunk kiszolgáltatva egy eladónak.” Ha ugyanis egyetlen szállítóra építünk, „egy idő után annak az érdekeit képviseljük.”
Zárszó: a jó stratégia kulcsa a diverzifikáció
A PIRKADAT végén Holoda Attila újra megerősítette: „diverzifikálni kell nemcsak a forrásokat, hanem az útvonalakat is.” A világpiac és a geopolitika kiszámíthatatlansága csak akkor nem sodorja veszélybe az európai ellátást, ha nem egyetlen partnerre és egyetlen szállítási vonalra épül a rendszer.
Az iráni válság egyelőre lecsengett, de a tanulságok világosak – a magyar háztartások számára is. Az üzemanyagár a tükör, amiben a globális konfliktusok mindennapjainkban is visszaköszönnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
