„Savanyú a szőlő” – Külföldi beruházások, hazai nehézségek az építőiparban
A PIRKADAT 2025. június 30-i adásának vendége Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke volt. A Breuer Péterrel folytatott beszélgetés középpontjában az energiamegtakarítást célzó otthonfelújítási program, a külföldi beruházások hazai hatása, a munkaerőhiány és az építőipar versenyképessége állt.
Indul az új otthonfelújítási program
Koji László örömhírként jelentette be, hogy hamarosan elindul az új, 30%-os energiamegtakarítást elváró lakásfelújítási támogatás. A program egyszerű, bárki számára elérhető, nem korhoz, gyerekvállaláshoz vagy településtípushoz kötött. A hitelesített energiamegtakarítás, az ún. HEM értéke a piacon is forintosítható: egy tipikus kádárkocka felújítása akár 400.000 Ft „energiapénzt” is érhet.
Ez a támogatás viszont nem vonatkozik társasházakra – azok számára maradnak a hagyományos pályázatok és a felújítási alap. A lakosság számára fontos tudnivaló, hogy a kivitelezéshez energiatanúsítók, anyagkereskedők vagy kivitelezők is nyújthatnak segítséget, akik kapcsolatban állnak a közreműködő szervezetekkel.
Jönnek a külföldi gyárak – de ki építi őket?
A hazánkba érkező ázsiai és unión kívüli beruházók jellemzően saját munkaerővel és alapanyaggal dolgoznak – derült ki az interjúból. A Koji által említett 80%-os arány azt jelzi, hogy a magyar cégek kiszorulnak ezekből a projektekről. „Kevés fürt, és az is savanyú” – jegyezte meg keserűen, utalva arra, hogy a hazai építőiparnak kevés jut az épülő „kánaánból”.
Az ÉVOSZ kidolgozott egy ellenőrzési tervet, amely az uniós és hazai szabályok betartását vizsgálná a beruházások során. A cél az lenne, hogy legalább azonos feltételekkel versenyezzenek a magyar cégek. „Nekünk minden szabályt be kell tartani – vajon nekik is?” – vetette fel Koji László.
Rövidtávú csarnokok, hosszú távú gondok
A külföldi befektetők szemlélete is más: nem 50 évre, hanem csupán 10 évre építenek, minimalizálva a költségeket és a műszaki elvárásokat. Ez az épületek minőségén és élettartamán is meglátszik – figyelmeztetett az ÉVOSZ elnöke.
A hazai építőipar harmadik nehéz éve
2025 az építőipar harmadik mínuszos éve lesz – állapította meg Koji. A 2015-ös szinthez képest háromszorosára nőttek az építési költségek, és ez a visszaesés nemcsak hazai jelenség: Ausztriában, Németországban, a V4-országokban is kevesebbet építenek.
A megnövekedett költségek miatt különösen lakásépítésből van kevesebb. Ugyanakkor a nyár beköszöntével újraindulnak az óvodai, iskolai, bölcsődei felújítások, amelyek klasszikusan a mikro- és kisvállalkozások terepe. Fűtéskorszerűsítések, tisztasági festések, kisebb javítások kerülnek fókuszba.
Külföldön is szűkül a piac
A magyar építőipar exportképessége is csökken – derült ki a beszélgetésből. A „500 kilométeres szabály” értelmében a magyar cégek csak közeli országokban tudnak érdemben dolgozni, de ezekben is csökken a kereslet. A kivételek közé tartozik az ipari létesítmények szerelése – Németországban például még mindig szükség van jól képzett hegesztőkre, csőszerelőkre.
MÁV és a pályaudvarok: hol tartanak?
A MÁV-Volán csoport állomásfelújítási tervei lassan haladnak. Bár volt versenyeztetés a nagy pályaudvarok magántőkéből történő rekonstrukciójára, az eljárások elakadtak. Koji reményét fejezte ki, hogy ősszel újraindulnak a kiírások, és a hazai cégek is több lehetőséghez jutnak.
Felújítási szezon, helyi vállalkozók előnyben
A családi házas felújítási program különösen kedvez a helyi kisvállalkozásoknak. Koji szerint célszerű helyi vállalkozót választani, hiszen az nehezebben „tűnik el”, és nagyobb eséllyel dolgozik jó minőségben. A mikroprojektek nemcsak munkát adnak, de hozzájárulnak a lakóközösségek energiahatékonyságához is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
