„Nem készpénzt kapnak, hanem kreditpontot” – Így verik át a nyugdíjasokat az üdülési joggal
Egy figyelmeztető beszélgetés a nyár veszélyeiről: Gondolovics Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal szóvivője a PIRKADAT stúdiójában mesélte el, hogyan próbálják évről évre becsapni az időseket a másodlagos üdülési jogpiac szürke zónájában. A beszélgetésből kiderül, hogy a csalók módszerei kifinomultak, de a GVH igyekszik lépést tartani.
Mi is az az üdülési jog?
A beszélgetés az alapfogalom tisztázásával indult: az üdülési jog olyan hosszú távú szerződés, amely egy adott helyszínen, meghatározott időszakra biztosít nyaralási lehetőséget. A vásárló egyszeri nagyobb összeget fizet a jog megszerzéséért, majd évente fenntartási költségeket is köteles állni – takarítás, karbantartás és egyéb költségek fejében. „Ezek a szerződések akár 20-30 évre szólnak, és az örökösökre is átszállnak” – hívta fel a figyelmet Gondolovics Katalin.
Csalás újratöltve: a másodlagos piac buktatói
Az üdülési jogról sokaknak már a kilencvenes évekből vannak emlékeik – akkoriban robbant be a piac, főként nyugdíjasokat célozva csillogó-villogó bemutatókkal. Az igazi gond azonban most kezdődik: amikor sokan próbálnak szabadulni ezektől a rég megkötött szerződésektől.
„A csalók azt ígérik, hogy készpénzért megvásárolják az üdülési jogot, de ehelyett kreditpontokat adnak, amelyeket csak meghatározott termékekre lehet beváltani. Ezek ára ráadásul nem a piaci ár, hanem a vállalkozás által meghatározott összeg, így gyakorlatilag vásárlásra alkalmatlanok” – ismertette a szóvivő.
A károsultak gyakran még fizetnek is az „értékesítésért”: 100 ezer forintos előleget kérnek tőlük, mielőtt beléptetik őket egy új rendszerbe. „A tulajdonosi jogviszony ekkor sem szűnik meg. A jog marad, a teher marad, a pénz viszont nem jön meg.”
A kiszolgáltatottság ára
A versenyhivatalhoz beérkező panaszokból egyértelmű: főként időseket, anyagilag nehéz helyzetben lévő embereket vernek át. „Ez egy súlyos átverés. A legnagyobb gond, hogy kiszolgáltatott embereket húznak le” – mondta el Kende Péter műsorvezető, aki személyes fenntartásait is megosztotta az üdülési jog konstrukciójával kapcsolatban. „Számomra mindig is túl nagy kötöttséget jelentett, hogy fix időpontban, fix helyszínen kell nyaralni.”
A GVH már 2003-ban is jelezte a problémát a jogalkotónak, azóta közel húsz eljárást indított és több százmilliós bírságot szabott ki. Most viszont úgy látják, nem elég az edukáció – törvénymódosításra van szükség. „Szigorítani kell a büntetőjogi következményeket. Csak így lehet elrettenteni a csalókat” – mondta Gondolovics.
Kredit, de mire jó?
A beszélgetés során külön hangsúlyt kapott a kreditrendszer problémája. A fogyasztók azt hiszik, pénzt kapnak, valójában azonban egy másik „rendszerbe” kerülnek, amelyből szintén nehéz kiszállni. A kreditpontok nem vásárlásra használhatók szabadon, csak meghatározott árukra, meghatározott áron. „Ez nem készpénz, ez egy újabb kötöttség” – fogalmazott határozottan a szóvivő.
A GVH kampányt is indított, hogy felhívja a figyelmet ezekre a veszélyekre, de a tapasztalat azt mutatja, még mindig sokan esnek csapdába. „Ha valaki nem ért egy szerződést, beszéljen jogásszal, gyerekkel, családtaggal – ne döntsön egyedül!”
Mire figyeljünk, ha nyaralást tervezünk?
A beszélgetés végén szó esett a nyári utazások további veszélyeiről is: repülőjegy-foglalás, autóbérlés, online becsekkolás – mind-mind rejtett költségeket tartogathatnak. „Ne a nyaralás közepén derüljön ki, hogy elfelejtettük elolvasni az apró betűt” – intett óvatosságra Gondolovics Katalin.
A Gazdasági Versenyhivatal minden információt elérhetővé tett a www.gvh.hu oldalon, ahol tájékoztató filmek és hasznos tanácsok várják az érdeklődőket.
Egy fontos mondat, amit érdemes megjegyezni:
„Nem készpénzt kapnak, hanem kreditpontot.” Ez a csalás lényege – és aki ezt megérti, talán meg is menekül egy hosszú évekig tartó, pénzügyi szempontból is súlyos csapdától.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
