PIRKADAT M. Kende Péterrel: Naszályi Gábor

„A semmiből próbálunk takarékoskodni” – pénz nélkül működtetett tömegközlekedés és a hőség frontvonalai

Június 18-án a PIRKADAT vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt, akivel M. Kende Péter elsősorban a fővárosi közlekedés pénzügyi válságáról, a hőségben dolgozó járművezetők helyzetéről, valamint a budapesti közlekedési rendszer strukturális gondjairól beszélgetett. A fővárosi törvényszék friss döntése – mely szerint Budapest visszakapja a kormány által elvont 10,2 milliárd forintot – egy kis fellélegzést jelenthet, de a problémák mélyebbek.

Jogvita a levegővételről – mi történik most Budapest költségvetésével?

A fővárosi törvényszék döntése értelmében Budapest ideiglenes jogvédelmet kapott a szolidaritási hozzájárulás ügyében. Ez négy hónapnyi „levegőt” jelent, illetve a kormány által elvont 10,2 milliárd forint visszafizetését is előírja. Naszályi szerint: „ez jó, ennek örülünk”, de emlékeztetett arra, hogy „24 milliárdot már korábban is jogtalanul vontak le, azóta se kaptuk vissza”.

A probléma az, hogy miközben a kormányzati oldalon megindulni látszik a tárgyalási hajlandóság – Gulyás Gergely és Latorcai Csaba egyeztetése a fővárossal –, Nagy Márton már jelezte, hogy megtámadná az ítéletet. „Ez a két magatartás szembemegy egymással” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Munkavállalói vélemény? Válaszra se méltatták őket

Az Egységes Közlekedési Szakszervezet korábban levélben fordult a miniszterelnökhöz és a főpolgármesterhez, hogy a közlekedés dolgozóinak érdekei is megjelenjenek a tárgyalások során. Naszályi Gábor keserűen állapította meg: „válaszra sem méltattak bennünket közvetlenül”, és hozzátette, hogy a munkavállalókat „eddig sem kérdezték meg”. Szerinte ez a kérdés „nem a vezetőkről szól, nem a képviselőkről. Ez a városról szól. Budapest minden.”

Fémdobozban 40 fokban – van, ahol már be sem tudnak szállni

A beszélgetés középpontjába került a kánikulában történő munkavégzés is. A járművezetők, különösen a buszsofőrök számára az extrém hőség hatalmas terhelést jelent. Bár van elvileg „hőváltó rendszer”, azaz a sofőrök leváltása bizonyos pontokon, „ez nem működtethető, ma már nem működik”.

Naszályi szerint érdemi előrelépés csak a menetrendi átszervezésekkel történt, amelyek célja, hogy a járművezetőknek legyen idejük regenerálódni. „A villamoságazatban már volt erre példa, most az autóbuszágazatban is elindult.”

Légkondi, ha működik – de az utas is ellenség lehet

A járművek légkondicionálása sokat javult, de az infrastruktúra nem mindenhol tart lépést a klímaváltozással. Az idősebb járműveknél nincs nyitható ablak, a légkondi pedig gyakran nem bírja a terhelést. Naszályi: „ha ablak nincs, légkondi megállt, halál volt a járművön.”

Ráadásul a hőség és az elsőajtós felszállás összeegyeztethetetlen: „ha kánikulában továbbra is erőltetjük az első felszállást, az olyan, mint halottnak a csók.” Az utasok viselkedése is okoz gondot: „egyes utasok felnyitják az ablakot, mások behúzzák, helyi viták alakulnak ki.” Az új utasutasítás szerint a sofőrnek kellene figyelnie, nyitva van-e az ablak – miközben „arra sincs ideje, hogy a végállomáson elvégezze a dolgát.”

Finanszírozás: „a semmiből próbálunk takarékoskodni”

A budapesti közösségi közlekedés pénzügyi helyzete strukturálisan fenntarthatatlan. A BKV nem szerződéses alapon működik, hanem elismert költségek alapján, amelyeket rendre vitatnak. A BKK szerződés alapján előbb kifizeti az alvállalkozókat, majd „ami marad, azt odaadja a BKV-nak.” A szakszervezeti vezető összegzése szerint: „mindig alul volt finanszírozva a közlekedési vállalat.”

Bár a járműpark fiatalodik, a szakszervezet szerint a megoldás nem a technikai csodákban rejlik, hanem a forrásbiztosításban. „Legyen pénz mindenre” – hangzott el többször is, ez a beszélgetés talán legsűrűbben ismételt mondata.

Légkondi-konfliktusok és viselkedési kultúra

A végső üzenet: a klímaváltozás, a társadalmi feszültségek és a finanszírozási nehézségek egyszerre zúdulnak a közlekedési rendszerre. Naszályi Gábor szerint „tanuljunk meg egymás mellett élni még a közösségi közlekedésben is”, mert a probléma nem itt kezdődik – de itt látszik a legjobban.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.