„Az oroszok dörzsölik a tenyerüket” – az iráni-izraeli háború hatásai a világ energiapiacára
Energetikai válság, politikai póker, atomprojekt-csőd: Holoda Attila energetikai szakértő a PIRKADAT június 17-i adásában nemcsak a Közel-Kelet olajárnövelő hatásairól, hanem a Paks 2 beruházás végtelen csúszásáról is beszélt M. Kende Péter műsorvezetőnek. A beszélgetés egyszerre világított rá a globális kockázatokra és a hazai energetikai bénultságra.
Iráni háború, izraeli válasz – és a 78 dolláros hordó
Holoda Attila már a beszélgetés elején világossá tette, hogy az iráni-izraeli konfliktusnak közvetlen és azonnali gazdasági hatása van: „az elmúlt két hónapban hozzászoktunk a 60–64 dolláros olajárhoz, ehhez képest most azonnal fölszaladt”. Az ok profán: Irán maga is jelentős olajtermelő, fő piaca Kína, és „a konfliktus elején még nem volt világos, hogy olajipari létesítményeket is támadnak-e, de aztán kiderült, hogy igen”.
A szakértő külön kitért a Hormuzi-szoros jelentőségére is: „a világ kőolaj-kereskedelmének 20%-a, az LNG-kereskedelemnek 30%-a ezen keresztül zajlik”. Ezért ha Irán zárná a szorost, az globális energiapánikot váltana ki – bár Holoda szerint „vélhetően az irániak erősen meg fogják fontolni, hogy ehhez az utolsó eszközhöz hozzányúljanak”, mivel Szaúd-Arábia és Katar is érintett lenne.
Szankciók, spekulációk, benzinárak – kinek fáj igazán?
A műsorvezető kérdésére, miszerint a konfliktus nem-e épp Oroszországnak kedvez, Holoda egyértelmű volt: „Ez az oroszoknak nagyon jó. Az oroszok dörzsölik a tenyerüket.” Az uráli olaj most 10–12 dollárral olcsóbb a brentnél, de az áremelkedés „több milliárd dolláros pluszt jelent az orosz költségvetésnek, amelynek 40%-a megy katonai kiadásokra”.
A benzinárakról szólva hozzátette: „már maga az ellátásbiztonságban keletkező bizonytalanság fölfelé tornázza az árakat”. Bár a MOL nem napi áron vásárol, „azon a piacon dolgozik, ahol a tengeri olajhoz jutás zavarai már áremelkedést idéznek elő”.
A paksi gödör és a be nem tartott szerződések
A beszélgetés második felében M. Kende Péter a Paks 2 beruházás állapotára kérdezett rá. „Az eredeti szerződés szerint 2024–25-ben már a próbaüzemnek kellett volna indulni” – emlékeztetett Holoda. Ehhez képest most „gyakorlatilag egy gödör épült, annak is egy része beomlott”.
Az orosz kivitelező nem tudott megfelelni az EU-s követelményeknek, és „nem csoportosított oda annyi megfelelő mérnöki és egyéb háttérerőforrást”, miközben más országokban több energiát fektetett más atomerőművekbe. A projekt most a 2032–2035-ös átadásra csúszott, de „a nem hivatalosban időnként már a 2040-et is mondják”.
A napelemek se segítenek, ha nincs hálózat
A magyar energiaigény növekszik, de Paks 2 késik – mi pótolhatja a kiesést? Holoda szerint elsősorban importból fedezzük a hiányt, de „az ukrán villamosenergia-infrastruktúrát 60%-kal lebombázták”, így ők is vevőként jelennek meg a piacon. Eközben „7880 MW-nyi napelem van Magyarországon beépítve – ez majdnem négy paksnyi teljesítmény –, de a hálózat nincs erre felkészítve”.
A szakértő szerint „a hálózatunknak rugalmasnak kellene lennie, de erre most nem alkalmas, mint ahogy a tárolásra sem”. Ezért sokszor az olcsó megújuló energiát „megpróbáljuk külföld felé eladni, amennyire sikerül, de ilyenkor alakulnak ki a negatív árak”. Vagyis a MAVIR fizet a termelőknek azért, hogy ne termeljenek, az így keletkező többletköltséget pedig az ipari fogyasztókra terheli – ami végső soron a lakosságnál is lecsapódik.
Szaktudás és politikai akarat nélkül nincs előrelépés
A paksi projektért hivatalosan a külügyminisztérium felel, de Holoda szerint „nem is csoda, hogy nem áll a helyzet magaslatán, hiszen nem egy ilyen minisztériumnak kell ilyen projektet irányítania”. Bár szerződés szerint lenne kötbérjogosultság, „kérdés, hogy ezt a magyar fél érvényesíti-e”. Egy biztos: „nagyon kellene, hogy egy lendületesebb előrelépés legyen ebben a projektben”, különben az importkitettségünk nő – kiszolgáltatva minket politikai és katonai játszmáknak.
A beszélgetést Holoda Attila egy világos, de súlyos felismeréssel zárta: „nemcsak fizikai szempontból kényszer, hogy a hálózatunkat fejlesszük, hanem gazdasági szempontból is”. A kérdés már csak az: ki meri és ki tudja ezt végrehajtani?
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
