„Árésstop van, de költségsapka nincs” – kiskereskedők a padlón
A Heti TV PIRKADAT című műsorában M. Kende Péter vendége Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára volt. A beszélgetés középpontjában a kiskereskedelmi szektor ellehetetlenítése állt: az árésstop, az energiaitalok forgalmazásának szigorítása és a piac koncentrálódása. A beszélgetés hangulata a téma súlyosságához méltóan borúlátó volt.
Árstop, de meddig?
A műsor egyik fő kérdése az árésstop fenntarthatósága volt. Neubauer Katalin szerint jelenleg semmilyen előrelépés nem történt a kormányzat és a kereskedelmi szövetség közötti egyeztetések során: „Továbbra sem sikerült ebben a tekintetben fejlődést elérnünk”. A főtitkár hangsúlyozta: a döntéshozók továbbra is figyelmen kívül hagyják az ellátási lánc egészét, és még a nagykereskedelmet sem sikerült bevonni a szabályozásba.
A probléma gyökere szerinte az, hogy az árésstop politikai termék, aminek nincs valódi közgazdasági alapja: „Addig, amíg költségsapka nincs, csak árés sapka, addig van egy ilyen szerkezet, amiből a megoldást meg kell találnia a gazdálkodónak.” Hangsúlyozta: nem a profit növekedett, hanem a költségek, a profit pedig sok esetben éppen hogy csökkent.
Az inflációs adatok és a politikai haszon
A főtitkár utalt a friss inflációs adatokra is: „Ha megnézzük a márciust és az áprilist, elindult a csökkenés. Holott az árés sapka csak március 17-étől hatályos.” Szerinte így nem állítható egyértelműen, hogy az árésstopnak bármilyen inflációcsökkentő hatása lett volna, hiszen a hatás időben nem esik egybe az adatokkal.
Neubauer kiemelte: miközben a kereskedők a megszorításokat nyögik, az állam számottevő bevételekre tesz szert, például az MVM 232 milliárd forintos osztalékából. „Ez egy profit dolog, ami hogyha az államnak szükséges, akkor az a megtermelt energiaprofit a vállalkozói szektorból meg hiányzik.”
Koncentrációs verseny, amit a kicsik nem nyerhetnek meg
A piac rohamosan átalakul – figyelmeztetett a főtitkár. A piacvezető szereplő újabb 200 milliárd forinttal növelte árbevételét, ezzel már 1000 milliárdos forgalmi előnyre tett szert a második helyezettel szemben. Neubauer Katalin szerint az állami beavatkozások „mind a legerősebbek irányába terelik a forgalmat”.
Kiemelte: a kisboltok – és különösen a magyar tulajdonú vállalkozások – nem rendelkeznek azzal a tőkével, ami szükséges lenne ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a mesterségesen torzított piaci viszonyokhoz.
Energiaital: valódi egészségügyi kockázat, de szabályozási káosz
A beszélgetés másik fontos témája az energiaitalok értékesítésének új szabályozása volt. M. Kende Péter provokatívan vetette fel: „én az energiaitalokkal kapcsolatos kormányzati döntést is nem egészségügyi, hanem kifejezetten politikai terméknek tartom.” Neubauer ezzel nem értett egyet: „Ennek tényleg hatalmas egészségügyi kockázata van.”
Ugyanakkor hangsúlyozta: a szabályozás bevezetése szabályozási káosz közepette történik. A törvény ugyanis június 11-én lépett hatályba, de még aznap reggel sem volt elérhető a végrehajtási rendelet, így a kereskedők nem tudják, mely termékekre vonatkozik a tiltás. „Mától hatályos, és még mai napig nincs kint a végrehajtási rendelet, hogy mi minősül energiaitalnak.”
A helyzetet súlyosbítja, hogy a legkisebb kiszabható bírság is egymillió forint, még KKV-k esetében is. Ez a szigor komolyan veszélyezteti a kisboltokat és vendéglátóhelyeket, amelyek egyébként is túlterheltek és információhiányban szenvednek.
Türelmi időt kérnek – joggal
A főtitkár szerint a legfontosabb most az, hogy a hatóságok biztosítsanak egy ésszerű türelmi időt: „Amíg nem tudjuk, hogy mit kell betartani, addig ez nehéz.” Szerinte a nyári szünet alatt a probléma kevésbé lesz akut, de az iskolakezdés idején már komolyabb zavarokat okozhat a szabályozás gyakorlati alkalmazása – különösen, ha továbbra sem világos, mi számít energiaitalnak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
