„Ne politikát csináljanak a mi életünkből” – drámai figyelmeztetés a budapesti közlekedés összeomlásáról
A közösségi közlekedés összeomlásának szélére sodródott Budapest – erről beszélt Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke a PIRKADAT június 11-i adásában. A műsorban szó volt a tízperces figyelmeztető leállásról, a főváros likviditási válságáról, a politikai felelősség kérdéséről és a szakszervezetek kormányfőnek címzett leveléről.
„Ez már egy tekintélyes idő” – mit üzent a tízperces leállás?
„A járművek leálltak egy tíz percre” – emlékeztetett Naszályi, hozzátéve: „azért az már egy, ha úgy vesszük, akkor az egy tekintélyes idő.” Bár egyes utasok nem értesültek előre az akcióról, „nem nagyon tapasztaltunk ellenségeskedést”. A leállás menetrendhez kötött, szimbolikus figyelmeztetés volt, amely „leginkább a dolgozóinknak volt kellemetlen”, mivel utána „vissza kellett állni a rendes menetrend keretei közé”.
A munkavállalók érdekei mellett állt ki az akció, amelyre a szakszervezet szerint égető szükség volt – nemcsak a BKV, hanem a teljes „Budapest család”, azaz a főváros mintegy 27 ezer közalkalmazottja érdekében.
„Ne politikát csináljanak a mi munkahelyünkből”
A szakszervezeti elnök hangsúlyozta: „ez pont nem politikai kérdés, nem azt mondjuk, hogy most a városvezetés mellett a kormány ellen”, hanem azt, hogy a munkavállalókat hagyják ki a pártpolitikai játszmákból. „Játsszák a kisded játékaikat a politikusok, nekünk pedig biztosítsák a jelent, a jövőt, a béreket, a foglalkoztatást.”
A kérés világos: a közösségi közlekedés és más városi szolgáltatások finanszírozását ne áldozzák fel politikai alkuk oltárán. A szakszervezet már korábban levelet írt a miniszterelnöknek és a főpolgármesternek – választ azonban nem kaptak.
„Legalább egy gesztusértékű találkozás” – miért nem megy el Orbán Viktor a Városházára?
A politikai szembenállás kézzelfogható: „nagyjából 19 éves kormányozás Budapest ellen volt mindig – szóban, tettben, mindben.” Naszályi szerint legalább „egy gesztusértékű találkozás” kellett volna, hogy a miniszterelnök személyesen is kifejezze: a budapestiek is az ország polgárai. Ehelyett csak Gulyás Gergely és Latorcai Csaba látogatott el a fővárosi vezetéshez.
A találkozó ugyan pozitív előrelépés, de a valódi kérdés az: „most van a baj, nem akkor”, vagyis a jelen válságra kellene koncentrálni, nem múltbéli felelősségre.
Kritikus pénzügyi helyzet: „nem tud fizetni, fizetésképtelenné válik”
A főváros likviditási helyzete válságos. „Ha ezt a 10,2 milliárdot nem tudja visszakapni, és nem tud védelmet helyezni a további inkasszó ellen, akkor kész” – idézte Naszályi a főváros álláspontját. Ugyan a májusi béreket és közterheiket még ki tudták fizetni, „nem látjuk, hogy mi lesz egy hónap múlva”.
Az elvonások mellett a bevételi oldal is csökken: „a szerencsejátéknak a kiemelésével az iparűzési adó hatálya alól” akár 10–18 milliárd forintos kiesést is okozhat, ami újabb csapás a város költségvetésére. „Nem tudom, hogy még meddig lehet lefelé nyomni” – tette hozzá Naszályi.
„Ez egyszerűen nem fenntartható”
Bár a főváros próbál spórolni – például „egyes cégeknek, akinek van rá módja, annak a finanszírozását sem fizette ki” –, ezek az intézkedések csak a túlélést szolgálják: „talán eljutunk még egy hónappal tovább, de hosszútávon ez egyszerűen nem fenntartható.”
A közlekedési szakszervezet elnöke figyelmeztet: még az év nagyobbik része hátravan, és nem látszik a megoldás. Eközben „az emberek, a pártok, a képviselők mind felelősek – főpolgármestertől az utolsó ellenzéki képviselőig”.
„Most nem megoldás, hogy a főváros bármit dönt”
A műsorvezető, Kende Péter rákérdezett: mikor képesek a politikusok felülemelkedni a napi csatározásokon, és valóban Budapest jövőjével foglalkozni? Naszályi szerint már késő: „most ebben a helyzetben már nem megoldás az, hogy a főváros bármi olyan döntést hozzon”, mert „most már a kormányra van szükség”.
A szakszervezet tehát nem oldhatja meg egyedül a válságot, és a városvezetés is eljutott arra a pontra, ahol már nincs eszköze. Mint mondta, „valaki mutassa ki”, hogy a kormány állítása – miszerint ki lehet gazdálkodni az új terheket – megfelel-e a valóságnak.
„A számok önmagukért beszélnek”
A fővárosi közszolgáltatások működése – így a közösségi közlekedés is – csak akkor biztosítható, ha a kormány és a főváros végre tárgyalóasztalhoz ül, és nyilvánosan tisztázzák az állításaikat. Naszályi Gábor szerint jelenleg „a lakosság is megosztott, a dolgozóink is megosztottak”, pedig „a számok önmagukért beszélnek”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
