„Ez már a 19. század vége” – Gosztonyi Gábor szerint az oktatási rendszer mára teljesen anakronisztikussá vált
A pedagógusok nyári szünete alatt is tovább küzd a szakszervezet – erről beszélt a PIRKADAT vendégeként Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A június 11-i adásban szó volt az offline petíció sikeréről, a NAT-ról, az Alfa generációval való kommunikációs szakadékról, és arról is, hogy az oktatásirányítás „be van oltva informatika ellen”.
Több mint tízezer aláírás – és még nincs vége
„Átléptük a tízezer aláírást, és nem fogunk itt megállni” – jelentette be Gosztonyi a kérdésre, hogyan halad az oktatási-nevelési segítők bérhelyzetével kapcsolatos offline aláírásgyűjtés. Mint mondta, „a Sancho Panzák aktivizálták magukat”, és a lendület alapján a tizenötezer aláírás is reális cél lehet. Az akció sikerét nemcsak a számok mutatják, hanem az is, hogy „az oktatásban dolgozók elkezdtek beszélgetni egymással és a szülőkkel”, aminek „hihetetlen felszabadítóereje” lett.
A beszélgetés mint ellenállás
Az alelnök szerint az elmúlt évek kommunikációs bénultságához több tényező vezetett: „A Covid áttette online térbe a kommunikáció jelentős részét, plusz kifejlesztették a Krétát – úgy, ahogy –, de az is egyfajta kommunikációs forma lett.” A fizikai kontaktus minimálisra csökkent, a pedagógusok túlterheltsége miatt „már az sincs meg, hogy a szünetben két-három szót váltsanak”. Az offline kérdőívezés ezért nemcsak adatgyűjtés volt, hanem „idézőjelben kényszer: muszáj legalább néhány szót váltani egymással”.
A közvetlen kapcsolat, a párbeszéd helyreállítása tehát nem pusztán szervezeti, hanem kulturális cél is.
Béremelés? Igen, de nem mindenkinek
Sokan gondolták, hogy a pedagógusbérek rendezésével minden probléma megoldódik – Gosztonyi azonban leszögezte: „A segítő munkatársak nincsenek benne. Ők a garantált bérminimum plusz 7%-ot keresnek.” Egyes fenntartók rátesznek még 3%-ot, de ez „nagyon kevés”, különösen, hogy a pedagógusok és a segítők között „megint nagyon kettészakadt a bérezés”.
Pedig, hangsúlyozta, „minden pedagógus tudja, ha magába néz, hogy ezek az emberek nélkül az oktatás nem működhetne még így sem, ahogy ma működik”.
A NAT: egy ismeretlen rövidítés a szülőknek
A nemzeti alaptanterv megújítása kapcsán Kende Péter feltette a kérdést: „Tudják egyáltalán a szülők, hogy mi is az a NAT?” Gosztonyi válasza világos volt: „A magyar társadalom nagy része csak ismeri ezt a betűszót, aztán ennyi.” A szakszervezet ezért – az aláírásgyűjtés sikerén felbátorodva – szeretne elindítani egy beszélgetéssorozatot, ahol a szülők is elmondhatnák a véleményüket.
Bár jelenleg „nincs miről beszélni”, mert sem hatástanulmány, sem új tervezet nem látott napvilágot, Gosztonyi szerint már az is tanulságos, hogy mindenki a saját tantárgya érdekében harcol, és ha minden ilyen igény teljesülne, akkor „szegény gyereknek olyan 45-46 órájuk lehetne egy héten”.
Az Alfa generáció nyelvét is meg kell tanulni
Az egyik legsúlyosabb kritikát a jelenlegi oktatási rendszerrel szemben így fogalmazta meg: „A jelenlegi nemzeti alaptanterv teljesen korszerűtlen.” Túl sok a lexikális tudás, és nem engedik a modern eszközök használatát. A mobiltelefonok, laptopok kiosztásának gyakorlata „bürökratikus módszerhez kötött”, amely gyakran fizikailag is kivitelezhetetlen.
Az oktatás ma is úgy működik, mintha a múlt században lennénk: „Csend, rend, fegyelem, katedrán állok, én vagyok a tanár, mondom, te meg írod.” Ezzel szemben már az Alfa generáció ül az iskolapadban, és „ők erre nagyon nem vevők”. A pedagógusoknak is „meg kéne tanulni az ő nyelvükön beszélni”.
Informatikával szemben immunis oktatásirányítás
Gosztonyi egy teljesen új problémára is rávilágított: „Ez a kormányzat be van oltva informatika ellen, főleg az oktatási kormányzat.” Emlékeztetett, hogy évekkel ezelőtt már tízévesek is fel tudták törni a Krétát, idén pedig „érettségiző diákok adatait szerezték meg” egy másik portálon keresztül.
A digitális értékelés is kudarcos: a szülői teljesítményértékeléshez „nem lehetett mobilról hozzáférni”, és „olyan tanárokat is lehetett értékelni, akik csak egy-két órát helyettesítettek”.
A teljesítményértékelés és a költségvetés kérdése
A nyári szünet közeledtével az érdekképviseletek attól tartanak, hogy az oktatási kormányzat „szünetet tart” – de mint Gosztonyi ironikusan megjegyezte, „nem tudom, ez mennyiben lenne változás a január 1-je óta tartó állapotokhoz képest”.
Mindenki izgatottan várja a teljesítményértékelési rendszer konkrét részleteit, de „továbbra sem látjuk a költségvetésben, hogy ez a bérelem hol, milyen soron, és főleg mekkora összeggel fog megjelenni”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
