„A többséget a kisebbségek szemszögéből lehet megérteni” – új könyv a szombathelyi zsidóság történetéről
A PIRKADAT legutóbbi adásának vendégei Balázs Edit nyugalmazott főiskolai docens és Katona Attila történész voltak. A beszélgetés apropóját új közös könyvük adta: Csillogás és katasztrófa. Lapok a szombathelyi zsidóság történetéből 1828–1914. A kötet nemcsak a helyi zsidóság, de a város egészének arculatát is új megvilágításba helyezi.
Egy szinte eltűnt közösség emlékezete
Balázs Edit elmondta, hogy ma már alig maradt zsidóság Szombathelyen. A holokauszt után a közösség megfogyatkozott, a fiatalok nagy része elköltözött, a helyben maradók többsége vegyes házasságok révén kötődött a városhoz. „Éppen hogy van zsidóság Szombathelyen is, ugyanúgy, mint az ország bármely vármegyei székhelyén” – fogalmazott.
Nem hitközségtörténet, hanem várostörténet
Katona Attila hangsúlyozta: nem kell zsidónak lenni ahhoz, hogy valaki ezzel a témával foglalkozzon. Maga is az általános társadalomtörténeti érdeklődése révén közelített a szombathelyi zsidóság múltjához. Mint mondta, „egy ország többségét a kisebbségek oldaláról lehet igazán megérteni”, mert a többségi társadalom gyakran nincs tudatában a kisebbségek elleni bánásmódnak.
A most megjelent kötet szándékosan nem egy szűk értelemben vett hitközségtörténet. Sokkal inkább a város egészének fejlődését, arculatát vizsgálja, amelyben a zsidó közösség a 19. században meghatározó szerepet játszott. A történész rámutatott: Szombathelyen a zsidóság létszáma mindig meghaladta a protestánsokét, és jelentős mértékben hozzájárult a város kulturális és gazdasági fejlődéséhez.
Helyi történelem a tantermekbe
Balázs Edit szerint a kötet nem helyettesíti a történelemtanárokat, de fontos forrásként szolgálhat számukra. „Nagyon sok muníciót ad nekik” – mondta. A könyv tudományos alapkutatáson nyugszik, de közérthető módon íródott, így az oktatásban is hasznosítható.
A források bősége miatt eredetileg egykötetesre tervezett mű végül kétkötetes lesz. A jelenlegi, első kötet már megjelent 500 példányban, részben a város polgármesterének támogatásával. Balázs Edit hangsúlyozta, hogy a könyv minden szombathelyi iskolai és közgyűjteménybe el fog jutni.
Pozitív narratíva a holokauszt árnyékában
Katona Attila kiemelte, hogy a vidéki zsidóság történetét sokszor kizárólag a holokauszt tragikus fejezete határozza meg. „Az, ami ott történt, nem a zsidóság akaratából történt” – hangsúlyozta. Ezzel szemben a mostani kötet azt mutatja be, milyen aktív szerepet játszott a szombathelyi zsidó közösség a város fejlődésében. „Nem áldozatként jelennek meg, hanem cselekvő szereplőként” – fogalmazott.
Második kötet előkészületben
A kutatók már gyűjtik az anyagot a folytatáshoz, amely az első világháborútól a második világháborúig terjedő időszakot öleli majd fel. A megírás és kiadás azonban – mint mindig – anyagi forrásoktól is függ. A beszélgetés végén a szerzők felhívást is intéztek a nézőkhöz: aki tud bármilyen dokumentumot, forrást a szombathelyi zsidóság történetéhez, ossza meg velük.
Remény a fiatalok számára is
Balázs Edit és Katona Attila abban bíznak, hogy munkájuk hozzájárul ahhoz, hogy a szombathelyi zsidóság története ne merüljön feledésbe, és hogy a fiatalabb nemzedékek is megismerjék a város múltjának ezt a gazdag és fontos fejezetét.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
