„Összefogódzkodunk és harcolunk” – Grósz Andor Jeruzsálemből hazatérve üzent a világ zsidóságának
A zsidó világkongresszus újraválasztott vezetéséről, a magyar delegáció szerepéről, az antiszemitizmus új hullámáról és a szeretetkórház jövőjéről beszélt a PIRKADAT vendégeként Grósz Andor, a Mazsihisz alelnöke, az Élet Menete Alapítvány elnöke. A beszélgetést Breuer Péter vezette.
Jeruzsálemből hazatérve: erőt, egységet és felelősséget hirdetnek
Grósz Andor néhány nappal korábban tért vissza Jeruzsálemből, ahol a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus tisztújító ülésein vett részt. Mint mondta, mindkét szervezet „a zsidó létet meghatározó erőközpont”, ahol a magyar zsidóság „súlyánál, nagyságánál, teljesítményénél fogva” jelentős szerepet kapott. A Mazsihisz alelnökeként ő maga is alelnökké választatott mindkét testületben.
A Zsidó Világkongresszus élére ismét Ronald Laudert választották, aki „immár két évtizede tölti be ezt a pozíciót, nagy megelégedésre”, míg az Európai Zsidó Kongresszust Moshe Kantor vezeti újra. „Viták voltak, építőjellegű viták voltak, szenvedélyes viták – de végül úgy álltunk fel a kongresszusról, hogy összefogódzkodunk, és együtt támogatjuk Izraelt is, és harcolunk az antiszemitizmus ellen.”
Grósz szerint „a második világháború után nem volt olyan erős antiszemitizmus, mint ami most tapasztalható”, és ez a helyzet már nemcsak Izraelt, hanem „a világ zsidóságát” is fenyegeti. A megoldás: összezárni a sorokat és világossá tenni, „ki itt az agresszor, és ki az, akinek védekeznie kell, mi az ok és mi az okozat”.
A magyar kormány reakciója: zéró tolerancia, azonnali jelentési kötelezettség
Grósz elismeréssel szólt arról is, hogy a magyar kormány részéről Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter felkérte Navracsics Tibort, hogy az antiszemitizmus kérdését különös figyelemmel kísérje. „Móka János személye vitathatatlan mind a zsidó világban, mind az európai politikában”, hangsúlyozta Grósz, hozzátéve, hogy a különböző EU-tagállamok gyakran egészen eltérő módon kezelik az antiszemitizmust.
Példaként Írországot és Spanyolországot említette, ahol szerinte nem látszik, hogy „tanultak volna a történelemből”.
Szeretetkórház: világszínvonalra emelik
A beszélgetés második felében Grósz a Mazsihisz fenntartásában működő amerikai úti Szeretetkórház jövőjéről beszélt, megemlékezve Valastyán László, az intézmény nemrég elhunyt operatív igazgatójáról is: „nagy része volt abban, hogy a novemberre elkészülő, világszínvonalú infrastruktúrával rendelkező kórház megvalósulhasson.”
A cél, hogy a geriátriai, holokauszttúlélők ellátására specializált intézmény funkcionálisan is bővüljön: „szeretnénk minél több szakrendelést, ambuláns sebészetet, korszerű képalkotó diagnosztikát – MRI-t, CT-t, digitális röntgent.” Hangsúlyozta, hogy „a kórház nyitott, mindenkit ellátunk, felekezeti hovatartozástól függetlenül – de ehhez állami támogatás is szükséges.”
A tervekről már Pintér Sándor belügyminiszterrel is egyeztetni kíván, és bízik abban, hogy a miniszterelnök is nyitott lesz egy újabb találkozóra.
Külföldi támogatások: nincs takargatnivaló
A beszélgetés végén szó esett a közelgő törvényről is, amely a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó szabályokat szigorítja. „A Mazsihisz nem kap kolosszális támogatásokat külföldről, de vannak kisebb civil szervezetek, például a Joint, amelyek igen. Ezek célja azonban nem politikai, hanem a zsidó közösség erősítése” – mondta Grósz, hozzátéve: „véleményünk természetesen van, és ezt el is fogjuk mondani”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
