„A túlélés a cél” – Ki marad talpon a baloldalon 2026-ra?
Deák Dániel a PIRKADAT-ban: Magyar Péter, DK, Tisza és a politikai széljárás logikája
Lead
A Heti TV reggeli műsorának vendége volt Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki Breuer Péterrel beszélgetett a baloldali pártok túlélési esélyeiről, a Tisza Párt ellentmondásairól és a nemzeti konzultáció külpolitikai hatásairól. A téma: a közelgő európai parlamenti választás és a hazai politikai tájkép formálódása.
A túlélés ára: ideológia nélkül is együtt
Deák szerint a baloldal „Tiszán túli ellenzéki oldala” gyakorlatilag egyetlen életképes formációra szűkült: a Demokratikus Koalícióra. Gyurcsány Ferenc háttérbe vonulása „más lehetőségeket ad Dobrev Klárának”, hiszen – ahogy fogalmazott – „Gyurcsány Ferenc elutasítottsága még az ellenzéki szavazók körében is magas volt”. Most, hogy a legfőbb ellenérv kikerült a képletből, reális esély lehet valamiféle választási együttműködésre.
A műsorvezető felvetésére, miszerint az ellenzék szétaprózottsága inkább egy posztszocialista hajótörés eredménye, Deák Dániel rámutatott: „mindenki valahonnét jött”, de mivel „a politikai túlélés a cél”, a származási vonalak elmosódnak. Példaként hozta Jakab Pétert, aki a Jobbikból érkezve mára „a DK soraiban ül”, de hasonló mozgásokat látni a Momentumban is.
Budapest: az ellenzéki szigetek
A baloldal szempontjából Budapesten és néhány nagyvárosban lehet még remény. Deák felidézte Varju László esetét, aki „bűncselekmény elkövetésében bűnösnek ítéltetett, mégis nagyobb arányban nyerte meg az időközi választást, mint korábban”. Hangsúlyozta, hogy ha a DK–MSZP és más kispártok összeállnának, „5 százalékos bejutási küszöb fölé kerülhetnek”.
Deák szerint azonban ez a szűk mozgástér veszélyt is jelent Magyar Péter Tisza Pártjára nézve. „Ha a Tisza és egy erősebb ellenzéki jelölt is elindul, akkor megoszlanak a szavazatok.”
A Tisza párt ellentmondásai
Magyar Péter politikai pálfordulásairól Deák szkeptikusan beszélt: „Eleinte azt mondta, nem lesz politikus, most EP-képviselő.” Szerinte „nem ez az első eset, hogy Magyar Péter saját magának is ellentmond”, például amikor „a mentelmi jogot értelmetlennek nevezte, most meg arra hivatkozik, ha bíróságra kéne menni”.
A műsorvezető felvetette: „valakit elküldünk a parlamentbe, aki már a kampányban sem következetes?” – mire Deák Dániel csak annyit mondott: „nem ez az első eset.”
VOX 2025: politikai legitimáció itthon és külföldön
A nemzeti konzultáció visszaküldési számaira utalva az elemző szerint „ez egy komoly politikai erőt mutat”. „Ha közel kétmillióan visszaküldik, az elég komoly legitimáció Brüsszelben is.” Emlékeztetett: „Magyar Péterék aláírásgyűjtését talán százezer ember támogatta”, a Vox2025 viszont már ezt is meghaladta.
Deák szerint ennek nemcsak belföldi, hanem külpolitikai jelentősége is van. „Zelenszkij erre hivatkozva tudta azt mondani a nemzetközi sajtóban, hogy a magyarok támogatják Ukrajna uniós csatlakozását.” A mostani konzultáció viszont „ellenirányú üzenetet hordoz”.
Záró gondolat: kétosztatú rendszer árnyékában
A beszélgetés végén Deák Dániel párhuzamot vont a 2000-es évek elejével: „akkor az MSZP és a Fidesz volt a két nagy pólus, körülöttük kisebb formációk, MDF és SZDSZ.” Ma hasonló struktúra körvonalazódik – mondta –, „a DK és a Mi Hazánk juthat be, ők lehetnek az új 5 százalékos pártok”.
A kétfarkú kutyapártról úgy nyilatkozott: „általában kampány végére lecsökkennek, mert tudják, hogy nem kormányképes formáció”.
A Tisza szerepét egyelőre nyitva hagyta, de azt világossá tette: aki túl akar élni 2026-ban, annak el kell fogadnia a politikai realitásokat – akár saját múltjával is szembe kell néznie.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
