„Ez nem a jó politika kategóriája” – Kiszámíthatatlan spirálba fordul a közel-keleti biztonsági helyzet
Dr. Kis-Benedek József: „A túszok szabadon bocsátása nélkül ez a háború nem fog leállni”
A Heti TV május 23-i PIRKADAT című műsorában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, volt katonai attasé és diplomata volt. A beszélgetés súlyos nemzetközi kérdéseket járt körbe: a Washingtonban történt kettős gyilkosságtól a gázai túszhelyzeten át az iráni atomprogramig, miközben az amerikai–izraeli kapcsolatok és az orosz–iráni katonai együttműködés is terítékre került.
Terrortámadás Washingtonban: a háború árnyéka világszerte
Kis-Benedek egyértelművé tette: „Ez az izraeli eseményekkel van kapcsolatban, tehát ez nem egy véletlen.” A washingtoni kettős gyilkosságot a szakértő nem tartja magányos tettnek: „valaki azért csak inspirálta”, és figyelmeztetett, hogy „Európában sem zárom ki” hasonló támadások lehetőségét. A konklúzió: „ennek a megakadályozása majdnem lehetetlen”.
Túszok, tűzszünet, tárgyalások: mi állhatja útját a pusztításnak?
A szakértő világosan fogalmazott: „a Hamasznak szabadon kell bocsátani az összes túszt”, cserébe „Izraelnek is ki kell engedni egy csomó olyan palesztinfogót, akik úgynevezett adminisztratív letartóztatásban vannak”. Kis-Benedek szerint tárgyalásra, közvetítésre van szükség, mert csak így kerülhető el az „újabb támadás” és „folyamatos légicsapások” sora.
Arra a kérdésre, hogy ki irányítja jelenleg a Hamaszt, a válasz nem adott okot optimizmusra: „nem feltétlen kell Gázában lenni, bárhonnan indíthatja külföldről… nem mondják meg, ki az, nem mondják meg, hol van”. A szervezet felépítése szerint mindig van „legalább nyolc ember”, aki készen áll átvenni a vezetést.
Fake news és amerikai nyomás: ki tárgyal kivel?
Kis-Benedek elutasította a közösségi médiában terjedő hírt, miszerint Biden elállna Izrael támogatásától: „ez valószínű a fake news kategóriába tartozik”. Ugyanakkor szerinte az amerikai elnök háború helyett „leállítani akarja” a konfliktust, és ebben „nem ártana megegyezni, hogy ezt milyen formában csinálják”.
Bár megerősítetlen hírek szerint az Egyesült Államok időnként közvetlenül tárgyal a Hamaszszal, Kis-Benedek úgy véli: „nem lennék meglepve, ha megcsinálnák”. A titkos izraeli–palesztin tárgyalások hagyománya alapján szerinte most is lenne értelme „valamibe megállapodni”, első helyen a túszok ügyében.
Izraeli tervek Irán ellen: „Ha nagyon rövid időn belül bekövetkezhet… meg fogják állítani”
A műsor második felében az izraeli–iráni konfliktus került fókuszba. Kis-Benedek megerősítette: „ha ők úgy értékelik, hogy nagyon rövid időn belül bekövetkezhet [az atomfegyver megszerzése], akkor ezt meg fogják állítani”. Ez jelenthet légicsapásokat, „kébertevékenységet”, vagy más eszközöket.
Netanjahu fenyegető kijelentésére – miszerint, ha Amerika megegyezik Teheránnal, akkor „az ő dolguk, akkor annyi” – Kis-Benedek így reagált: „ez megint nem a jó politika kategóriába tartozik”. Izraelnek és az Egyesült Államoknak „egyeztetnie kellene”, de a kompromisszumokat akadályozza, hogy „az irániak nem állítják le a rakétaprogramjukat” és nem mondanak le a dúsításról.
Súlyos dilemmára világított rá: „ha légicsapásokat hajtanak végre, nyilván nem ott lesznek a dúsított urán készletek”. Az anyagok mozgatását szerinte már megtették: „el lehet szállítani biztonságos helyre. Senki nem tudja, hogy hová.”
Jemen és Irán: válaszcsapásra készülve
Kis-Benedek szerint, ha Izrael megtámadná az iráni létesítményeket, „arra lesz egy iráni válaszcsapás”. Ráadásul a jemeni húszik „gondoskodnak róla, hogy Izrael lakosságának nagy része ikonjába legyen”, vagyis óvóhelyeken, mivel rendszeresen érkeznek rakéták és drónok.
Ha a támadások célja a légvédelem túlterhelése, akkor „megvannak ennek a módszerei”, és a védelem sikere attól függ, „hogyan működik a rendszer”.
Orosz–iráni biztonsági paktum: új tengely formálódik?
Végül szóba került az orosz–iráni kölcsönös biztonsági szerződés, melyet áprilisban ratifikált az orosz parlament. Kis-Benedek szerint ebben „benne van, hogy Irán továbbra is segíti az Oroszországi Föderációt”, például drónokkal – méghozzá „mindig vannak új változatai”.
Arra is van esély, hogy Irán „támogatást kap” az orosz légvédelmi rendszerekből: „ha ezt átadják az oroszok, és kényes helyre telepítik, akkor azért ennek a leküzdése meglehetősen nehéz harci feladatot jelent”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
