Irán, Izrael és a dollármilliárdos „béke” – Donald Trump közel-keleti körútjáról Seres Attilával
Trump visszatért – és kihagyta Izraelt
A beszélgetés elején Breuer Péter úgy fogalmazott: „Túléltük a 47. amerikai elnök, Mr. Deal közel-keleti körútját”, de a látogatás során nem született áttörés: „Béke Nobel-díjat nem fog kapni”. A látogatás fő színhelyei Szaúd-Arábia, Katar és más öböl menti államok voltak – Izrael azonban kimaradt, ami több izraeli politikai és szakértői körben aggodalmat váltott ki. Seres szerint az optimista értelmezés – miszerint Trump már olyan jó viszonyban van Izraellel, hogy felesleges oda utaznia – valójában Izrael diplomáciai leértékelődését is jelentheti.
Fegyverek, atomreaktorok és a „gumicsont” F-35-ös
A látogatás során többmilliárd dolláros fegyverüzletek születtek, és napirenden volt az F-35-ös harci gépek, valamint atomreaktorok eladása Szaúd-Arábiának. Bár az atomenergiáról „békés célú felhasználás” formájában esett szó, konkrét szerződés nem született. Seres szerint az izraeli félelmek egy része jogos, de sokszor „Netanjahu-paranoiaként” jelenik meg a közbeszédben.
Szíria legitimálása – szankciókért cserébe
Meglepő fordulatként az Egyesült Államok Szíria rezsimjét legitim kormányként ismerné el, cserébe azért, hogy az is csatlakozzon az Ábrahám-egyezményekhez. „Ez idegesítően hangzik, de mégiscsak az ellenségeskedések mérsékléséről van szó” – mondta Seres, utalva arra, hogy még ha politikailag ellentmondásos is a lépés, stratégiailag előremutató lehet.
Irán és a huszik: a béke ára a proxi-háborúk leállítása
A beszélgetés egyik kulcspontja Irán szerepe volt. Seres szerint Trump nyílt ajánlatot tett Teheránnak, hogy ha Irán leállítja a térségbeli proxi szervezeteinek – például a jemeni husziknak – a támogatását, akkor békésebb közel-keleti jövő is elképzelhető. „A közel-keleti háborgásokat az iráni proxik okozzák” – fogalmazott Seres, hozzátéve, hogy a huszik által naponta Izrael felé kilőtt rakéták azonnali fenyegetést jelentenek.
A kétállami megoldás: halott koncepció vagy szükségszerűség?
Breuer Péter felvetette a kérdést, hogy a kétállami megoldás már az oslói Megállapodások idején is halott volt-e. Seres válasza árnyalt volt: „Ha nem akarunk kétállami megoldást, akkor mit kínálunk a palesztinoknak?” – kérdezte. Szerinte zsákutca minden olyan elképzelés, amely se államot, se alternatívát nem kínál a palesztinoknak.
Benet visszatér? Izraeli politikai mozgások
A beszélgetés zárásaként az izraeli belpolitikát elemezték. Seres szerint Naftali Benet visszatérése új politikai pólust teremthet, hiszen egy általa vezetett koalíció akár 60 mandátumot is megszerezhetne, sőt külső támogatással 64-re is nőhetne ez a szám. A Likud és Netanjahu helyzete viszont kérdéses: „Netanjahu egyre nagyobb tehertétellé válik a pártja számára. Mindenkinek lejár egyszer az ideje.”
Ha nem kínálsz alternatívát, a vákuumot a radikalizmus tölti ki – legyen szó a Közel-Keletről vagy a belpolitikáról. A békéhez nemcsak fegyverszünet, hanem jövőkép is kell.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
