Könyv, híd Kína és Magyarország között – PIRKADAT Kocsis András Sándorral
Kultúrák közti párbeszéd a könyv lapjain
A PIRKADAT május 16-i adásának vendége Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója volt, aki legújabb könyvéről beszélt Breuer Ádámnak. A beszélgetés során nemcsak a mű születésének körülményei és célja, hanem a magyar-kínai kulturális kapcsolatok is fókuszba kerültek.
Miért ír valaki könyvet Kínáról, ha nem sinológus?
Kocsis már a beszélgetés elején leszögezte: „sokan azt kérdezték, milyen alapon írok könyvet Kínáról, amikor nem vagyok Kína-szakértő. Természetesen nem vagyok az. De sokat jártam Kínában és sokat is járok.” Mint elmondta, könyve nem tudományos elemzés, hanem szubjektív, személyes nézőpontú beszámoló, historikus háttérrel átszőve. Az 5000 éves kínai civilizáció előtt mély tisztelettel adózik: „mint hatalom, gyakorlatilag az egyetlen, amelyik a világon folyamatosan létezett különböző hektikus történelmi mozgásokkal.”
Kocsis célja, hogy lebontsa a sztereotípiákat és félelmeket, amelyek a kínai világról kialakultak: „nagyon keveset tudunk Kínáról. Sztereotípiák léteznek… de hogy mi történik ma Kínában, arról nagyon kevés embernek van fogalma.”
Kik szólalnak meg a könyvben?
A könyv nem klasszikus útikönyv, sokkal inkább élő portrégaléria. Megszólal benne többek közt Buslig Szonja Andrea, valamint a világszerte ismert műfordító, Győzőmin is, aki Eszterházytól Krasznahorkain és Nádason át rengeteg magyar szerzőt ültetett át kínai nyelvre. Az interjúalanyok révén a könyv különböző nézőpontokat kínál – magyarokat, akik Kínában élnek, dolgoznak, illetve kínaiakat, akik Magyarországon.
Kínai egyetemek és oktatási filozófia
Breuer kérdésére Kocsis elmesélte, hogy járva az országot, egészen különleges oktatási tapasztalatokat szerzett: „egészen káprázatos volt… például minden hallgató hangszert is tanul.” A kínai oktatás célja – ahogy Vietnám ősi irodalmi templomaiban is tanítják – az, hogy először a művészetek szeretetére tanítsák meg a fiatalt, és csak utána következzen a tudományos tudás. Ez a holisztikus szemlélet gyökeresen eltér a nyugati, tárgyi tudásközpontú képzéstől.
Kína: birodalom épül, de nem fegyverrel
Kocsis hangsúlyozta: „Kína birodalmat épít, de fegyveresen gyakorlatilag az 5000 év alatt szinte soha nem lépte át a határait.” Helyette gazdasági expanzióval erősíti befolyását – gyakran hitelezéssel és a fejlett infrastruktúra exportjával, mint például Sri Lankán, ahol a nem fizetett hitelért cserébe a kínaiak megszerezték az egyik legnagyobb kikötőt. Mindez „végtelenül okosan” történik.
A könyvkiadás, mint kulturális diplomácia
Bár sokan a nyomtatott könyv végét vizionálják, Kínában a könyvkiadás továbbra is stratégiai terület. „A kínai állam sok pénzt költ arra, hogy az ő kultúrájuk ismert legyen” – mondta Kocsis, hozzátéve, hogy a kortárs kínai irodalom fordításait bőkezűen támogatják, így jelent meg magyarul például a Nobel-díjas Mo Jen három könyve is.
Kocsis András Sándor könyve a Phoenix Publishing Group, a világ hatodik legnagyobb könyvkiadójának megbízásából készült. A kiadó 15 ezer embert foglalkoztat, és külön missziónak tekinti a kínai kultúra nemzetközi népszerűsítését.
Könyvek hidat építenek
Breuer Ádám külön kiemelte, hogy Magyarország jó megítélésnek örvend Kínában, és Kocsis is megerősítette: „ha egy kínai kiadói csoport Budapestre jön, akkor ez a Special Book Award of China miatt felkeresnek a kiadóban.” Kína kultúrája mély és összetett, és Kocsis könyve ezt próbálja közelebb hozni a magyar olvasókhoz – nem elmagyarázni, hanem megérteni, és megértetni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
