Mit kapnak és mikor a nyugdíjasok? – Farkas András a kormányzati nyugdíjpolitikáról
Júniusi emelés vagy novemberi ígéret?
A PIRKADAT M. Kende Péterrel május 14-i adásában Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru ismertette, hogy a nyugdíjas szervezetek kezdeményezték a kormány felé a 2025. évi inflációkövető nyugdíjkorrekció előrehozását – júniusra. Jelenleg azonban nincs válasz a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, holott a költségvetésben már „félre van téve a pénz” – 91 milliárd forint – a novemberi kiegészítésre.
Farkas hangsúlyozta: „Akár holnap el lehetne utalni ezt az összeget.” Bár a törvény novemberi kifizetést ír elő, semmi nem zárja ki, hogy a kormány korábban teljesítse ezt, főleg, hogy a nyugdíjak januárban csupán 3,2%-kal emelkedtek, míg az infláció a kormány szerint 4,5%, a Magyar Nemzeti Bank szerint pedig 5,1% körül alakulhat.
Politikai időzítés vagy szakmai döntés?
Farkas András szerint nem elképzelhetetlen, hogy a novemberi kifizetés szándékosan kerül az őszi hónapokra, mert „az jóval közelebb van a jövő évi választásokhoz, hogy mindannyian jobban emlékezzünk rá.” A 2021-es példát említette: akkor minden jogosult megkapta a maximális nyugdíjprémiumot, függetlenül attól, hogy azt a gazdasági növekedés ténylegesen indokolta-e.
A szakértő rámutatott: „Ez nemcsak politikai szempont, hanem erkölcsi kérdés is. A nyugdíjasok gyakorlatilag hitelezik az államot.”
Mi lesz a „nyugdíjas kártyával”?
A korábban beharangozott ÁFA-visszatérítési kártya ügyében egyre nagyobb a csend. „Most már inkább élelmiszer-utalványról beszél a kormányzat” – mondta Farkas. A korábban tervezett maximum 5000 forintos havi visszatérítésből (évi 60 ezer forint) most inkább egyszeri 20–30 ezer forintos utalvány lehet. Ezzel a kormány költséghatékonyabban és kampányidőzítéssel élve segítheti a nyugdíjasokat – véli a szakértő.
Miért szegényednek el a nyugdíjasok?
A műsor egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a jelenlegi inflációalapú nyugdíjemelés „ezer sebből vérzik”. Farkas szerint: „Ha csak az inflációval emeljük a nyugdíjakat, de az aktív keresők fizetése gyorsabban nő, akkor nyílik az olló.” Ennek eredménye a relatív elszegényedés.
Megoldást jelenthetne a svájci indexálás (50% infláció + 50% keresetnövekedés), vagy az újabb modell: az infláció + a reálbér-növekedés bizonyos százaléka (mint a cseheknél, szlovákoknál vagy lengyeleknél). De Magyarországon ez jelenleg nincs napirenden.
Nyugdíjreform: sürgető, de halogatott kérdés
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága is aggodalomra ad okot. Farkas szerint:
- „2035–2037-ig lehet elpöfögni a mostani rendszerrel.”
- Ezután a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása miatt megugrik az ellátottak száma (2 millióról akár 2,4 millióra).
- Közben kevesebb lesz az aktív korú eltartó.
A szakértő szerint szükség van a nyugdíjrendszer reformjára, még ha nem is radikális átalakításra, de legalább az emelési mechanizmus újragondolására.
13. havi nyugdíj és nők 40 – szent tehén vagy újragondolható?
A jelenlegi kormány elkötelezett a 13. havi nyugdíj és a „nők 40” fenntartása mellett. Ezek összesen évente körülbelül 1000 milliárd forintba kerülnek. Felvetődött, hogy ezeknek az elemeknek a korlátozása (plafon bevezetése) segíthetne a kiadások csökkentésében, de Farkas szerint: „Most politikai okokból biztos nem nyúlnak hozzá, ez politikai kockázat.”
Mennyi pénz megy nyugdíjakra?
Farkas rávilágított: „Magyarország az EU három legkevesebbet költő állama közé tartozik.”
- A GDP 7,45%-át költjük nyugdíjakra, míg
- Az EU-átlag 10,9%.
Vagyis nemcsak lehetne, hanem kellene is többet költeni a nyugdíjasokra – mondta Farkas.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
