Köztisztviselői elégedetlenség, sztrájk és bérfeszültségek – Boros Péterné az MKKSZ elnöke a közszolgálat valódi helyzetéről
A május 14-i PIRKADAT M. Kende Péterrel című műsor vendége Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke volt, akivel a közszolgálati sztrájk tanulságairól, a dolgozói elégedetlenségről és a kilátástalan bérhelyzetről beszélgetett M. Kende Péter.
„Ez nem országos sztrájk volt – ez a közszolgálat kiáltása volt”
Boros Péterné hangsúlyozta: az MKKSZ nem országos sztrájkot, hanem elégedetlenségi megmozdulást szervezett, amelynek célja a kormány figyelmének felhívása volt a tarthatatlan bérhelyzetekre. „Minden egyes ember, minden egyes munkahely, aki ebben részt vett, kifejezte az elégedetlenségét.”
A szakszervezet szerint továbbra sincs valódi egyeztetés, a kormány elzárkózik attól, hogy a bérek reálértékének megőrzéséről tárgyaljanak. A bérfeszültségek rendszerszintűek, a munkavállalók számára nincs kiszámíthatóság és nincs megbecsülés.
15% emelés júliustól – de csak pótlékként, és nem mindenkinek
Boros Péterné elismerte, hogy van egy részeredmény: a 10 000 fő alatti önkormányzatok köztisztviselői számára július 1-től 15%-os bérpótlékot ígér a kormány, 2026. január 1-jétől pedig további 15%-ot. „De ez éves szinten mindössze 7,5%,” mutatott rá, hozzátéve: „ez csak pótlék formájában tud megvalósulni, nem épül be az alapbérbe.”
A valódi megoldás a valódi illetményalap rendezés lenne – emelte ki. Jelenleg ez az alap 38 650 Ft, amely 17 éve változatlan. Az MKKSZ 80 000 Ft-ra emelné, de szerintük a rendszer logikájához a 192 000 Ft lenne reális.
A jegyzők, diplomások és szociális dolgozók sorsa különösen aggasztó
Az interjúban elhangzott: a jegyzők bére is jelentősen leszakadt a polgármesterekéhez képest, a diplomás dolgozók pedig szinte teljesen láthatatlanok a bérrendezési tervekben. A 2026-ra ígért „átütő erejű” szociális bérfejlesztés nyomát pedig nem találni a költségvetési tervezetben.
„Forrong a szociális ágazat” – mondta az MKKSZ-elnök, hozzátéve, hogy intézményvezetők már nem tudják feltölteni az elmenők helyét, ami nemcsak bér-, hanem ellátási válságot is eredményez.
Jogviták és nyomásgyakorlás – a strájkjog határán
Az MKKSZ jogi eljárást kezdeményezett, hogy tisztázzák a kormánytisztviselők sztrájkjogát, és ehhez adatigényléssel fordultak Navracsics Tibor miniszterhez. „Nem fogunk megijedni – ha a bíróság kimondja, hogy nagyobb létszámban kell megfelelnünk, akkor megszervezzük.”
A cél: érvényesíteni az alkotmányos jogokat, még akkor is, ha a hatalom minden eszközzel nyomást gyakorol a dolgozókra. „Ez a demokrácia próbája” – mondta Boros Péterné.
A nyugdíj előtt állók is egyre nagyobb veszélyben
A tapasztalt középkorúak és a nyugdíj előtt állók bérversenyben is hátrányba kerültek, és semmilyen kompenzációt nem kapnak. Az MKKSZ elnöke szerint az infláció reálhatását sem tudják ellensúlyozni – tehát még szinten tartás sincs, nemhogy emelés.
Végső követelés: érdemi, miniszteri szintű tárgyalás
A szakszervezet követelése egyértelmű: miniszteri szintű tárgyalás a közszolgálat béreiről, méghozzá valódi adatokkal és szándékkal, nem kommunikációs ígéretekkel. „A magyar állami költségvetés a forrás. Ha nincs pénz, az nem a mi felelősségünk.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
