Példátlan ítélet a devizahitelesek ügyében – Latmann Tamás szerint a magyar állam és a bankok előtt sincs már kibúvó
A PIRKADAT május 14-i adásában Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi docens volt Breuer Péter vendége, ahol az Európai Unió luxemburgi bíróságának devizahiteleseket érintő döntéséről, annak kötelező érvényéről, és a magyar jogalkalmazás lehetséges forgatókönyveiről beszélgettek.
Jogértelmezés, ami sorsokat dönthet el
Lattmann világossá tette: az Európai Unió Bíróságának ítélete egy magyarországi konkrét ügy kapcsán született, de alapvető jogértelmezést adott, ezért az minden azonos tényállású ügyre érvényes kell, hogy legyen. „A bíróság egyértelmű iránymutatást adott arra nézve, hogyan kell ezeket a szerződéseket megítélni. Elvileg a magyar igazságszolgáltatásnak ezt át kellene ültetnie a saját gyakorlatába” – fogalmazott.
Ez azt jelenti, hogy az ítélet nem csak az adott ügyre, hanem több százezer egykori devizahiteles szerződésre is példaértékű hatással lehet.
A bankok és az állam felelőssége
A stúdióbeszélgetés egyik legfontosabb üzenete volt: ha a magyar állam nem lép, akkor az igazságszolgáltatás függetlensége is megkérdőjeleződik. Lattmann szerint még nem tudni, hogy az állam jogalkotással támogatja-e az ítélet gyakorlati végrehajtását, de ennek elmaradása komoly jogállamisági kérdéseket vetne fel.
Az is világossá vált, hogy a bankrendszer nem készült fel ennek a döntésnek a teljes pénzügyi hatásaira. A devizahiteles szerződések újraszámítása, visszafizetése, esetleges kártérítése több ezer milliárd forintos terhet is jelenthet. Mint elhangzott: „Nem opció, hogy bedőljön a bankrendszer, annak olyan következményei lennének, amit senki nem szeretne.”
A társadalmi felelősség másik oldala
Lattmann saját példáját is felhozta, elmondta: korábban maga is végtörlesztette a devizahitelét, de nem kíván visszamenőlegesen igényt érvényesíteni. „Mindenki maga dönti el, él-e ezzel a lehetőséggel. Nekem nem lenne etikus újranyitni egy lezárt ügyet” – fogalmazott. Ugyanakkor kiemelte: „A döntés azoknak is jogalapot adhat, akik már kifizették hitelüket, de újraszámolást kérnének.”
Breuer Péter hangsúlyozta: „Ezrek lakoltak ki, családok mentek tönkre, válások, munkanélküliség lett a következménye. Valakinek felelnie kell érte.” Latmann szerint ehhez a döntéshez „nem csak jogi, hanem társadalmi és politikai felelősségvállalás is szükséges.”
Követeléskezelők, végrehajtók, nyertesek
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy sok követelést a bankok továbbadtak követeléskezelőknek, akik más feltételek mellett hajtották be a tartozásokat, gyakran az eredeti összeg sokszorosát. Ez tovább bonyolítja a visszafizetések és újraszámítások kérdését. „A fogyasztónak mindezekhez semmi köze. Ő a bankkal szerződött, az őt terheli a felelősség” – foglalta össze Lattmann.
Mit tehet most a kormány?
A nemzetközi jogász szerint a következő hónapokban három lépés lenne sürgető:
- A kormány részéről egy új, a bírósági ítélethez illeszkedő jogszabály megalkotása, amely iránymutatást ad a magyar bíróságoknak is.
- A végrehajtási eljárások felfüggesztése, amíg a vonatkozó jogszabályok el nem készülnek.
- A pénzügyi hatások felmérése a bankszektorra és a nemzetgazdaságra nézve.
Ahogy fogalmazott: „Most dől el, mennyit ér a magyar jogállamiság – ha az állam nem követi a luxemburgi ítéletet, az nemcsak a fogyasztóvédelem, hanem az igazságszolgáltatás integritása szempontjából is kudarc.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
