Sürgősségi káosz, háziorvosi vészhelyzet – Dr. Póta György kendőzetlenül a magyar gyermekellátás válságáról
Hogyan működik – vagy inkább nem működik – ma Magyarországon a gyermek sürgősségi ellátás? Mit tehet egy túlterhelt házi gyermekorvos, és mire számíthatnak a szülők, amikor egy csípéssel vagy törött lábbal indulnak segítséget kérni? Dr. Póta György házi gyermekorvos a PIRKADAT május 14-i adásában Breuer Péterrel elemezte a rendszerhibákat – és azokat a szülőket is, akik néha többet ártanak, mint segítenek.
Egy szakma romlása – a rendszer, ami már nem tartja el önmagát
Dr. Póta György szerint a magyar házi gyermekorvosi rendszer valóban hungarikum, de „ha nincs elég ember, aki működteti, akkor az egész nem ér semmit”. A magyar egészségügy szétcsúszását nemcsak a finanszírozás, hanem az utánpótlás és az átgondolatlan szervezés is gyorsítja. A korábban jól működő gyermekügyeleti kijárórendszer például mára teljesen eltűnt: „Gyerekeknél ez már nem létezik” – jelentette ki.
A rendszer hibái nem csak orvosi, hanem szervezési problémák is: a központi 1830-as szám, amit a mentőszolgálat üzemeltet, elvileg egy országos információs és irányító központ, gyakorlatilag azonban „nem tudnak elegendő, mindenhez értő embert ültetni a vonalak mögé”. Márpedig ezeknek a diszpécsereknek kellene eldönteniük, hogy hova menjen a beteg, mentőt vagy csak tanácsot kér.
A sürgősségi pokoljárás – ahol senki nem kérdezi meg, kérsz-e egy pohár vizet
A műsorvezető személyes példáján keresztül a sürgősségi osztályok állapota is szóba került. „Ott hagyják a padon, és hat óra múlva, amikor már leesett, még mindig senki nem kérdezi meg, hogy mit keres a földön” – fogalmazott Breuer Péter. Póta György megerősítette: „Ez sajnos így van. A rendszer szakmailag elfogadható, de működés közben negatívba csúszik”.
A triázs, vagyis az ellátás sürgősségi sorrendjének megállapítása elvileg egy diplomás nővér dolga, de Magyarországon „nincs megfelelő számú és képzettségű szakember”. Nincsenek jól működő várók, a mosdók állapota kritikán aluli, és szülők gyerekeikkel együtt kénytelenek órákig várni a teljes bizonytalanságban.
A kommunikáció: a gyógyítás legolcsóbb, mégis hiányzó eszköze
Póta szerint minden egészségügyi dolgozónak kötelezően magas szintű kommunikációs képzést kellene kapnia: „Nem elég szakmailag jónak lenni, tudni kell beszélni a beteggel, a szülővel. Nem egyenintelligencia-szintű emberek jönnek be.”
A gyermekorvos úgy véli, hogy „egy megnyugtató, emberi mondat” már önmagában csökkentheti a feszültséget, akár még a tüneteket is. Ezzel együtt azonban az is fontos, hogy „ne hisztérikus szülők neveljenek hisztérikus gyerekeket”. A szülői magatartás ugyanis a gyermek egészségügyi helyzetére is közvetlen hatással van.
Telemedicina és fényképes diagnózis: a COVID egyetlen haszna?
Póta szerint a COVID-időszaknak volt egy pozitív hozadéka: a telemedicina megerősödése. „Ma már a szülők elküldik a gyerek torkáról vagy csípéséről a fényképet, és 10-ből 9,5-ször elég is, hogy tudjam, mit csináljunk”. Ez a gyakorlat időt, energiát és indokolatlan viziteket spórol meg – de ismét csak a kölcsönös bizalom és az edukáció az alapja.
Tönkremegy a házi gyermekorvosi rendszer? Már nem jósol kilábalást
„Nem látok jövőképet” – mondta ki nyíltan Póta György, amikor az utánpótlás kérdéséről volt szó. „Egy jó házi gyermekorvos az egészségügyi menedzsere a gyereknek – de ebből egyre kevesebb van, és a tendencia csak romlik.”
Szerinte a jelenlegi irány inkább a skandináv modell, ahol „alig van gyerekorvos, és a beteg egy több lépcsős rendszer végén jut el az orvoshoz”. Magyarország ezzel szemben jelenleg azt sem tudja garantálni, hogy minden körzetben egyáltalán legyen házi gyermekorvos.
A rendszer omladozik – és nem a pénz az egyetlen ok
A beszélgetés zárásaként Breuer Péter kemény kérdést tett fel: „Mikor fogjuk azt mondani, hogy nem ezért fizetünk?” Póta válasza nem adott sok reményt: „Magyarországon általában tovább tart, mint kellene. És mindig csak utólag próbáljuk megmenteni a menthetetlent.”
„Az ideges szülőnek sírós gyereke van. És ha az orvos sem tud beszélni, a rendszer nemcsak orvosilag, de emberileg is megbukik.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
