Rakéta Jemenből – a Ben-Gurion repülőtér találatot kapott
A Világ Zsidó Szemmel legújabb adása megrendítő és vitáktól sem mentes helyzetértékeléssel indult: egy Jemenből kilőtt ballisztikus rakéta eltalálta Izrael legfontosabb légikikötőjét, a Ben-Gurion repülőteret. Seres Attila visszatért izraeli útjáról, ahol – mint mesélte – az unokáit látogatta meg, és még az érintett bekötő úton is közlekedett. „Ez elég nagy baj”, fogalmazott, mivel „a repülőtér üzemi területének a kellős közepén csapódott be ez a rakéta”.
M. Kende Péter a stúdióban döbbenten kérdezte: „Hol a pokol? Beígért pokol, hol van a lebombázás?” A rakéta elfogására sem az amerikai THAAD, sem az izraeli légvédelem nem volt képes, hiszen – ahogy Seres kiemelte – „a vaskupolának ehhez semmi köze nincs, a vaskupola a rövid hatótávolságú rakétákra szolgál”.
„Nincs 100%-os biztonság” – vagy még ennyi sem?
A beszélgetés résztvevői – M. Kende Péter, Gyarmati István és Kovács András – egyetértettek abban, hogy a rakétacsapás súlyos bizalmi problémát vet fel. Seres szerint: „azóta 27 ballisztikus rakétát lőttek ki Izraelre, meg több drónt is. […] 26-ot elfogtak. És ezt az egyet nem.” Gyarmati szerint „egyesével kilőtt rakétáknál nulla és száz százalékos hatékonyság van […] ez egy egyedülálló rakéta volt, és azt nem sikerült elfogni”.
A következmények messze túlmutatnak a fizikai károkon: „több légitársaság azonnal elállította a járatait, olyannyira, hogy több ezer haszid zarándok rekedt Magyarországon”, jegyezte meg Seres Attila.
Kormányzati döntés: Gáza elfoglalása, túszok sorsa kérdéses
Az adás másik fő témája az izraeli kabinet döntése volt: elfoglalják és meg is tartják egész Gázát. Ez implicit módon azt is jelentheti – hangzott el –, hogy a túszok sorsáról lemondanak. M. Kende Péter emlékeztetett: „ezt a kérdést kell engedni. De ilyen konkrétul még Netanjahu nem mondta.” Seres szerint „a Hámász elpusztítása és a túszok szabadon bocsátása egymást kizáró célok”. Kovács András a gazdasági és társadalmi következményekre figyelmeztetett: „egy ilyen sűrűn lakott terület elfoglalása óriási ára van”.
A zsidó-arab együttélés: lappangó feszültségek Galileában
Gyarmati István komoly figyelmeztetést fogalmazott meg az Izraelben élő arabokkal kapcsolatban: „ez az időzített bomba most hangosabban ketyeg”. Seres Attila személyes tapasztalatai alapján úgy látja, hogy „a bizalmatlanság újra felerősödik”: „az apukák ezen a zárt zsidó településen pisztollyal az övükön járkálnak”, hiszen a zsidó települések izraeli arab falvak gyűrűjében helyezkednek el. A stúdióban elhangzott az is, hogy az arab lakosok hétköznapjai a gázai rokonaik sorsával kapcsolatos hírekkel telnek meg.
Nem kétállami megoldásban gondolkodnak – de miben?
M. Kende Péter szerint az izraeli vezetés nem képes jövőképet felmutatni; „két nappal előrébb kéne nézni, mint eddig néztek”, mert „a túlélési stratégia mellett valami jövőképre is szükség lenne”. Kovács András hozzátette: „nem látom egyik politikai oldal részéről sem, hogy konkrét javaslatuk lenne arról, hogyan kezeljék ezt a helyzetet”.
A palesztin állam elismerése: újabb kihívás Izraelnek?
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Szaúd-Arábia közös nyilatkozata – miszerint elismernék Palesztinát – heves vitát váltott ki a műsorban. Gyarmati szerint ez az izraeli kormány elutasító magatartásának következménye: „Izrael magának köszönheti jó részt ezt az egészet”. Seres pedig élesen bírálta a brit külügy cinikus megfogalmazását: „egy népcsoport hosszabb ideje éljen államiság nélkül, mint ahány éve én élek”.
Antiszemitizmus Németországban, populizmus Romániában
Az AFD németországi megfigyelés alá vonása újabb vitapontot szült. M. Kende Péter világosan fogalmazott: „egy mindenféle kisebbségellenes, antiszemita, rasszista emberek gyülekezőhelye az AFD. Pont.” Ugyanakkor a betiltást nem támogatná: „nem tiltanám el őket semmitől”.
A beszélgetés végén Románia került fókuszba, különösen a szélsőségesen magyarellenes Simion előretörése miatt. Gyarmati István szerint „ő nyíltan magyarellenes. Nemcsak oroszbarát, hanem nyíltan magyarellenes”. Seres egy gondolatkísérletet is megosztott: „mintha Romániában a magyarok lennének a zsidók. Két nyelvet beszélnek, két kultúrában élnek, tágabb a látókörük – ez váltja ki az ellenszenvet”.
A Közel-Kelet geopolitikai bizonytalanságától az európai szélsőségek megerősödéséig ugyanaz a jelenség rajzolódik ki: ha a politikai elitek nem kínálnak hiteles jövőképet, akkor az emberek a múlt démonaihoz fordulnak. Ez pedig a zsidó közösségekre nézve is súlyos következményekkel járhat – nemcsak Izraelben, hanem Európában is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
