Izrael Állam 77 éve: vallási sokszínűség, identitásharc és a jövő kérdései
PIRKADAT M. Kende Péterrel – vendég: Oberlander Báruch rabbi
Izrael Állam megalakulásának 77. évfordulójáról beszélgetett M. Kende Péter és Oberlander Báruch rabbi a PIRKADAT műsorában. A Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija, egyben a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője személyes példákon, történelmi visszatekintéseken és vallási-társadalmi szempontokon keresztül mutatta be a modern Izrael fejlődésének legfontosabb állomásait és dilemmáit.
A szent földhöz való kapcsolat sosem szakadt meg
Oberlander rabbi kiemelte: a zsidóság szellemi értelemben sosem szakadt el Izrael földjétől. „Aki minden nap háromszor imádkozik, az imában mondja: épüljön fel Cion, épüljön fel Jeruzsálem.” Bár a térség elhanyagolt, „sivatagos és mocsaras” volt, a zsidók folyamatosan visszatértek. Az első nagyobb telepesek főként szefárd közösségekből érkeztek, akik közelségük miatt könnyebben tudtak átjutni a határokon. Az askenázok eleinte kisebbségben voltak, és sokáig a szefárd közösségekbe integrálódtak, így a vallási szokások – például a napi papi áldás – is ennek megfelelően alakultak.
Az aliják és a gazdasági kihívások
A modern Izrael története nem 1948-ban kezdődik – hangsúlyozta a rabbi –, hanem a 200 évvel korábban indult alijákkal. Az első ilyen szervezett visszatérés haszid csoportokhoz köthető, köztük a híres Vitebski Rábi Mendeléhez. A gazdasági lehetőségek hiánya miatt a zsidók külföldről kapott adományokból éltek, cserébe imádkoztak a diaszpóra zsidóiért.
Nyelvi és kulturális identitás – harc a jiddis és héber között
A 20. század elején a legnagyobb kihívás a nyelvi egység megteremtése volt. „Le kellett győzni a jiddist” – mondta Oberlander –, hogy a héber válhasson Izrael nemzeti nyelvévé. A szülők sok esetben direkt nem beszéltek jiddisül a gyerekeikkel. A kiejtés tekintetében kompromisszum született: szefárd kiejtés, de leegyszerűsített fonetikai változatban.
Vallás és állam: jogrendek ütközése
Izrael állama elvetette a halachikus (zsidó vallási) jog teljes körű alkalmazását, mivel a cionizmus egyes ágai kifejezetten el akarták választani a vallást az új nemzetállamtól. Mégis vannak területek, ahol a halacha továbbra is dominál:
- A szombat hivatalos pihenőnap;
- Minden állami intézményben csak kóser étkezés engedélyezett;
- A házasságkötés és válás kizárólag rabbinátusi keretek között történhet;
- A hadseregben a vallási szabályokat tiszteletben tartják.
Ez utóbbi különösen érzékeny téma. A rabbi elmondása szerint a vallásos fiatalokat a hadsereg sokszor nem fogadja szívesen, és „akadályokat gördít” bevonulásuk elé. „A hadsereg nem akarja azt, hogy legyen valaki, aki nem engedelmeskedik teljesen” – fogalmazott Oberlander.
A hazatérési törvény és a házasságjog ellentmondása
Az állampolgárságot a hazatérési törvény alapján az is megkaphatja, aki nem zsidó az ortodox halacha szerint, de legalább egy zsidó nagyszülője van. Ez azonban komoly feszültséget eredményez a vallási házasságjoggal, hiszen az illető „nem mehet sem a plébánoshoz, sem az imámhoz, sem a rabbihoz”.
Ennek ellenére nincs társadalmi támogatottsága a polgári házasság bevezetésének. Az izraeliek döntő többsége, még ha nem is vallásgyakorló, „zsinagógába nem jár, de ha járna, akkor ortodoxba járna” – idézte a közismert mondást a rabbi.
Vallási sokszínűség és állami támogatás
Izrael vallási sokszínűsége – a rabbi szerint – nem csökken, hanem inkább erősödik. A jemeniek, marokkóiak, kelet-európaiak mind igyekeznek saját hagyományaikat ápolni. Az állam pedig ezt támogatja: vallásos iskolákat, jeshivákat, vallási könyvkiadásokat finanszíroz. „A Tóratanulás központja ma Izraelben van” – jelentette ki Oberlander rabbi.
50 év múlva? – jóslatok helyett trendek
A műsorvezető zárásként arra kérte vendégét, próbáljon megjósolni, milyen lesz Izrael 50 év múlva. Oberlander rabbi szerint, ha az elmúlt 77 év tendenciái folytatódnak, a sokszínűség és a vallási identitás erősödése várható. „Az állam is támogatja ezt. Van háromféle iskolai rendszer, van állami, vallásos állami és vallásos nem állami. Minden van.”
A beszélgetés végén a rabbi egy személyes élményre is utalt: a következő héten Bodrogkeresztúrra utazik, Reb Sájele csodarabbi járcájtjára, amelyről a műsorban is beszámol majd.
Izrael Állama 77 év után is példa arra, hogyan lehet együtt élni sokféle identitással – nem kevés feszültséggel, de töretlen fejlődéssel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
