Büszkeség, emlékezés és viták: így látják Izraelt a Világ Zsidó Szemmel résztvevői
A Világ Zsidó Szemmel április 28-i adásában Breuer Péter, Breuer Ádám, Fináli Gábor rabbi és M. Kende Péter közösen beszélgettek Izraelről, zsidó identitásról, és a világ változó arcairól. Az élénk vita során szóba került a Jom Hazikaron, a Jom Hacmaut, a diaszpóra szerepe, Izrael belső feszültségei, valamint a közelgő pápaválasztás is.
Izrael ünnepei: nem vallási, hanem nemzeti események
A beszélgetést Izrael két közelgő ünnepe, a Jom Hazikaron és a Jom Hacmaut nyitotta meg. Breuer Ádám hangsúlyozta: számára ezek nem vallási ünnepek, hanem nemzeti emléknapok. „A Jom Hazikaron azoknak a hősöknek az emléknapja, akik életüket adták az országért vagy terrorcselekmények áldozatai lettek” – mondta. Hozzátette: „Ezeket az ünnepeket nem csak a zsidók, hanem a keresztény, muzulmán és bahái állampolgárok is megünneplik Izraelben.”
M. Kende Péter gyerekkori emlékeit idézte fel: először zárt kiadású könyvekből találkozott Izrael modern történetével, majd később értette meg a zsidó állam megalapításának jelentőségét. Bár Breuer Péter megemlítette Leon Uris Exodus című regényét is, Kende Péter nem tartotta azt irodalmilag értékesnek, mégis elismerte, hogy fontos szerepet játszott Izrael támogatásának népszerűsítésében.
A diaszpóra és Izrael felelőssége egymásért
A beszélgetés során központi kérdés volt a diaszpóra és Izrael viszonya. Fináli Gábor emlékeztetett: a cionizmus eredetileg a diaszpóra megszüntetésére törekedett, de a történelem közbeszólt. „A holokauszt, a migráció, és a politikai fordulatok következtében mára a diaszpóra támogatása is elengedhetetlenné vált Izrael számára” – hangsúlyozta.
Breuer Péter megjegyezte: „Izrael népe nem csak saját magáért felelős, hanem a világ zsidóságáért is, és fordítva.” Fináli Gábor kiemelte: az 1980-as évekre a világ zsidósága átalakult, és ma már a diaszpóra mainstreamje Izrael támogatását tekinti alapvető értéknek.
Izrael: sokszínűség és feszültség kéz a kézben
Breuer Ádám arra is felhívta a figyelmet, hogy Izrael társadalma rendkívül sokszínű: szekuláris nacionalisták, vallásos zsidók, datileumik és baloldali szekulárisok együtt alakítják az ország képét. „Izrael nem porcelánbaba, hanem egy élő, vitázó társadalom” – fogalmazott. Bár sokan tartanak a polgárháborútól, a résztvevők szerint a politikai sokszínűség és a heves viták természetes részei az izraeli demokráciának.
M. Kende Péter hozzátette: „Izraelben mindig is voltak nézetkülönbségek. Golda Meir, Moshe Dayan vagy Jichák Rabin idejében is.” Szerinte Izrael túl fogja élni a jelenlegi politikai válságokat is.
A modern izraeli élet: a mának élés világa
Breuer Péter személyes emlékeket idézve arról beszélt, hogy Izraelben az emberek a mának élnek: „nem tudják, lesz-e holnap, ezért most akarnak mindent.” Breuer Ádám megerősítette: „A poszttraumatikus élmény, a folyamatos fenyegetettség érzése meghatározza az izraeli életstílust. Ez egyszerre ad energiát és feszültséget.”
A beszélgetés érintette azt is, hogy az izraeli turisták gyakran azonnal „visszazsidósodnak”, amint külföldre érnek – részben a korábbi félelmek, részben a vallási reflexek miatt.
Pápa és politika: Izrael diplomáciai kihívásai
A műsor második részében szó esett arról is, hogy Izrael miért nem képviseltette magát magas szinten a pápa temetésén. Breuer Ádám szerint: „amíg Olaszországban fennáll a veszély, hogy Benjamin Netanjahut letartóztatják, addig nem mehet oda izraeli vezető.” A résztvevők egyetértettek abban, hogy ez politikailag érthető döntés volt.
A pápaválasztás kapcsán a résztvevők megemlítették a lehetséges jelölteket: a jeruzsálemi latin pátriárkát, Erdő Pétert, valamint afrikai és ázsiai bíborosokat is. Fináli Gábor úgy vélekedett: „Afrika ma a katolikus egyház növekedési központja, ezért egy afrikai pápa logikus választás lenne.”
„Nincs annál jobb dolog, mint büszke magyar zsidónak lenni”
A műsort Breuer Péter így zárta: „Én nagyon jól éreztem magam, és bár sokféle vélemény hangzott el, továbbra is azt gondolom, hogy nincs annál jobb dolog, mint büszke magyar zsidónak lenni. Ezt a másik félnek is el kell viselnie.”
A Világ Zsidó Szemmel újabb adása ismét megmutatta: a zsidó közösség belső vitái nem gyengítik, hanem éppen erősítik identitását. A sokféle látásmód, a szenvedélyes vélemények és a közös történelmi tudat összetartó erőként működik – Izraelben és szerte a világban is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
