A Bob hercegtől a Doktor úrig – Huszka Jenő nyomában
Egy élet a magyar operett szolgálatában
A „Hogy vagy?” című műsor vendége ezúttal Nemlaha György volt, aki Szegvári Katalin kérdéseire válaszolva Huszka Jenő életútját és munkásságát idézte meg. A beszélgetésből kirajzolódott, hogyan lett a hegedűművésznek készülő fiatalból a magyar operett atyja, s miként tudott egy egész korszak hangulatát meghatározó életművet teremteni.
Tehetség, zene és szerelem
Huszka már ötévesen koncertet adott, később a világhírű Hubay Jenő vette fel növendékének. Emellett jogi tanulmányokat is folytatott, ami különös módon nem csak „tisztességes” szakmaként volt jelen az életében, de zeneszerzőként is hasznosította később. Diákévei alatt találkozott Fedák Sárival, aki nemcsak az első szerelme, de pályájának első mecénása is lett: a színésznő kérésére írta meg első sikerdalát, és egyengette Huszka útját a színház világába.
A Bob herceg sikere
1902-ben bemutatott operettje, a Bob herceg az első magyar operett volt, amely valódi világsikert aratott. A történet angol hercegről, londoni kalandokról szólt, de igazi titka a jól felépített dramaturgia, a fergeteges zene és Fedák Sádi karizmatikus jelenléte volt. Nemlaha György elmesélte, hogy a darab központi motívuma – a herceg névtelen kilépése az egyszerű emberek közé – a korabeli angol trónörökös, Edvárd herceg pesti látogatására is reflektált. Az előadás akkora sikert aratott, hogy a közönség fáklyás menettel kísérte haza a főszereplő Fedák Sádit a Rókus Kápolnához.
A Lili bárónő és a cigaretta
A Lili bárónő Huszka következő ikonikus darabja lett, amelyben az Egy kis cigaretta, el ne felejtse című dal a zeneszerző barátja, Martos Ferenc dohányínsége miatt született. A háború közepette született duett azóta is a magyar operettirodalom egyik legtöbbet játszott dala. A darab története és a benne szereplő karakterek is időtállónak bizonyultak, sokféle feldolgozásban, vidéken és fővárosban egyaránt rendszeresen színpadra kerül.
Zeneszerző, jogvédő és intézményalapító
Huszka nem csupán komponált, hanem zeneszerzői érdekvédelemben is úttörő munkát végzett. Nemlaha szerint ő alapította meg a magyar zeneszerzők szövetségét, elérte, hogy a magyar művek után külföldön is fizessenek jogdíjat, sőt: még a nyugdíjjogosultságot is kiharcolta a magyar muzsikusok számára. Az Artisjus megalapításában is elévülhetetlen szerepe volt.
Háborúk, rendszerek, csend
Bár Huszka műveit széles körben játszották, a második világháború után őt is elérte a szilencium. Munkásságát a kommunista kultúrpolitika nem támogatta. 1954-ben a Szabadság, szerelem című operett hozta meg számára a visszatérést. A darab Petőfi Sándor és Szendrey Júlia történetét dolgozta fel, zenéjébe pedig Huszka beépítette Petőfi verseit – szokatlan és bátor húzás volt ez akkoriban.
A Mágnás Miskától a Doktor úrig
A beszélgetés során számos zenés részletet is hallhattunk Huszka legismertebb műveiből, így a Gülbabá-ból, a Mária főhadnagy-ból és a Lili bárónő-ből. Külön figyelmet érdemelt a „Doktor úr” című dal a Szabadság, szerelem-ből, amelyről Nemlaha megjegyezte: akkora sláger lett, hogy az Artisjus jogdíjából a dal jogkezelője koncertzongorát vásárolhatott – amin később nemzetközi hírű művészek tanultak.
A magyar operett örök mestere
Huszka Jenő életműve ma is meghatározó része a magyar zenei kultúrának. Nemlaha György emlékeztetett: az operett mint műfaj ugyan sokat változott, de az a romantika, líraiság, dallamgazdagság és dramaturgiai felépítés, amit Huszka megteremtett, mind a mai napig érvényes. „A Bob herceget vagy a Lili bárónőt újra és újra játsszák, és a közönség ugyanúgy velük él, mint 100 éve” – mondta Nemlaha.
Szegvári Katalin zárszavában megígérte: a következő adásban két újabb hangulatos, emlékezetes hölgy, Fónay Márta és Fenyvesi Gabriella kerül sorra – folytatva a magyar zenés színház legendáinak bemutatását.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
