Még nem érezzük a gazdasági növekedést – Becsey Zsolt szerint a kilábalás ára a lakosságot is terheli
A PIRKADAT április 23-i adásának gazdasági témájú vendége Becsey Zsolt volt közgazdász, egyetemi tanár, volt államtitkár és európai parlamenti képviselő. A műsorvezető, M. Kende Péter elsősorban arról kérdezte, hogy mi várható a magyar gazdaságban a közeljövőben, és hogy az átlagemberek mikor érezhetik meg a javulás jeleit.
„Lehet, hogy már az is repülőrajtnak számít, hogy nem estünk vissza”
A közgazdász szerint a magyar gazdaságban jelenleg nem beszélhetünk valódi növekedésről:
„A beruházási és a nettó exportteljesítmény sem tud szinten maradni, így a kiskereskedelmi növekedés sem tud érvényesülni.”
A kormány a gazdasági fellendülést az év második felére várja – feltételezve, hogy a nagyobb beruházások elindulnak. Az EU-s pénzek szerepéről Becsey úgy vélekedett:
„A jelek szerint nem kalkulálnak komolyan az EU-forrásokkal, noha az elmúlt húsz évben ezek nélkül nem volt gazdasági növekedés.”
A nyugdíjasok „megint fizetik a gazdaság bajait”?
Az infláció mértéke februárban 4,5% volt, ami magasabb az eredeti kormányzati előrejelzésnél. Ennek nyomán felmerült a kérdés, hogy a nyugdíjasok valójában vesztesként kerülnek ki a rendszerből:
„Az inflációban mínuszos értékek szerepelnek például az energiánál, holott a lakosság ezt máshogy éli meg – főleg a szolgáltatások ára emelkedik gyorsan.”
Mint elhangzott: egyes fogorvosi szolgáltatások ára például négy év alatt duplázódott. Becsey szerint a biztosítók, bankok és telekommunikációs cégek elleni kormányzati fellépés csak részmegoldás:
„A fodrász, autószerelő, fogorvos – ezek áraival senki nem tud mit kezdeni. A szolgáltatási infláció nálunk a legmagasabb Európában.”
Nem a „multik” árképzése, hanem a verseny hiánya a fő gond
A volt EP-képviselő szerint a szolgáltatói szektorban a piaci verseny nem működik megfelelően:
„Az igazi megoldás a verseny és a versenyhatóság megerősítése lenne. Az állam beavatkozása csak ott indokolt, ahol a verseny nem tud működni.”
A gazdasági miniszter által beharangozott szabályozási lépések – például a banki költségek csökkentésére – szerinte legfeljebb átmeneti hatással bírnak.
Miért nem költ a lakosság? – Polarizált jövedelmek és bizalomhiány
A lakossági fogyasztás beindulása kulcsfontosságú lenne a növekedéshez, ám ez egyelőre elmarad. Becsey szerint ennek több oka van:
„A magyar társadalom jövedelmi szempontból nagyon polarizált. Az átlagjövedelem növekedése nem tükrözi a valóságot, mert sokaknak alacsony a reáljövedelme.”
Ráadásul – tette hozzá – a magasabb jövedelműek nem növelik arányosan a fogyasztásukat, inkább megtakarítanak vagy befektetnek:
„Aki megkapta az állampapír kamatait, az nem kétszer vacsorázik, hanem újra befekteti. Ez nem segít a kiskereskedelmi forgalmon.”
2026 lehet a fordulópont – ha lesz EU-pénz
Becsey Zsolt végül arra a kérdésre is válaszolt, mikor érezhetik meg az emberek a gazdasági fordulatot:
„Ha lesz is növekedés idén, az átlagfogyasztó ezt nem fogja megérezni. Talán 2026 lehet az az év, amikor változhat a helyzet – ha lesznek EU-források.”
Hozzátette: Magyarország önerőből gyakorlatilag nem tudott növekedni az elmúlt két évtizedben:
„2004 óta az EU-pénzek nélküli gazdasági növekedés nulla volt, vagy inkább mínusz 0,5%.”
A hiánycél tartása – a maastrichti 3% alatti szint – pedig további kérdéseket vet fel. Egyes elemzők már csak 2027–28-ra látják reálisnak ennek elérését.
Becsey Zsolt szerint amíg nem oldódnak meg a strukturális problémák – különösen a jövedelmi egyenlőtlenségek, a verseny hiánya és az EU-pénzek sorsa –, addig a gazdasági növekedés csak korlátozottan éreztetheti hatását a mindennapi életben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
