Kevés, késői és nem elégséges – Boros Péterné az MKKSZ sztrájkjáról és a közszolgálat bérhelyzetéről
A PIRKADAT M. Kende Péterrel 2025. április 23-i adásának vendége Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke volt. A beszélgetés fókuszában a napra meghirdetett sztrájk, a kormányzati bérbejelentés és a közszolgálati dolgozók méltatlan helyzete állt.
„Ez a lépés a mi nyomásgyakorlásunk eredménye”
Nagy Márton miniszter bejelentése szerint a 10 ezer fő alatti településeken dolgozó köztisztviselők bére két lépcsőben 15-15 százalékkal emelkedik 2025 júliusától és 2026 januárjától. Boros Péterné szerint ez „pozitív, de késői és kevés lépés”, amely „elsősorban az MKKSZ bátor fellépésének, a sztrájk meghirdetésének köszönhető”. Ugyanakkor a bejelentés csak a köztisztviselők 40%-át érinti, míg a nagyobb településeken dolgozó 60% semmilyen kormányzati emelésre nem számíthat.
„Diplomás emberek a garantált bérminimumért dolgoznak”
Az MKKSZ elnöke szerint az igazi probléma a bérminimumhoz rögzített illetményalap. „Ma egy jegyző vagy diplomás köztisztviselő nettó 232 ezer forintot visz haza, ennyi a garantált bérminimum középfokú végzettség után. Ez az alap emelkedne bruttó 15 százalékkal – ez méltatlan.”
A sztrájk napja: több ezer dolgozó csak halaszthatatlan ügyeket intéz
A mai napon több mint 20 önkormányzatban tartanak munkabeszüntetést, ahol csak halaszthatatlan ügyeket – például halálesetek vagy katasztrófavédelmi intézkedések – látnak el. „Ezek a dolgozók kikövetelték tőlünk, hogy hirdessünk sztrájkot, mert nem bírják tovább” – fogalmazott Boros Péterné. A sztrájk sajtótájékoztatóját szimbolikus helyszínen, Szigetszentmiklóson tartják, ahol a gazdag település ellenére létszámcsökkentés van folyamatban, „feladatcsökkenés nélkül, pusztán a kormányzati elvonások miatt”.
A bérek mesterséges lemaradása és a politikai kettős mérce
A szakszervezeti vezető szerint az egyik legnagyobb feszültségforrás, hogy „míg a képviselők gondoskodnak saját fizetésük emeléséről, a jegyzők és hivatali dolgozók bérét nem követi ez a dinamika”. Hozzátette: „A kormány részéről mindig is más kezelést kaptak az önkormányzatok, holott a köztisztviselők munkája a közszolgálat gerince.”
A követelések: reális béremelés, jogsértések felszámolása
Az MKKSZ legfőbb követelései:
- az állami illetményalap megemelése 38.650 forintról minimum 80 ezer forintra,
- a jegyzők bérének felzárkóztatása a polgármesterek díjazási szintjéhez,
- a közszolgálati bérminimum bevezetése,
- a nemzetközi szerződések (ILO-egyezmények) betartása,
- a kollektív tárgyalások visszaállítása, ahogy azt a korábbi megállapodásokban vállalta a kormány.
„Három ILO-egyezményt sért meg a kormány azzal, hogy nem hajlandó tárgyalni” – mondta Boros Péterné, utalva arra, hogy Magyarország vállalta ezek betartását, de a gyakorlatban ez nem érvényesül.
Kormánytisztviselői sztrájk: jogvita miatt halasztva
A kormánytisztviselők sztrájkját egyelőre halasztották, mert a főispánok tárgyalás helyett jogi akadályokat gördítettek eléjük. „A bíróság első fokon nekik adott igazat, de fellebbeztünk. Ha jogerősen is elutasítanak minket, akkor a kormány gyakorlatilag megakadályozza az alapjogok érvényesülését” – fogalmazott Boros Péterné.
Nincs tárgyalási hajlandóság
A szakszervezeti vezető szerint „semmilyen jelzés, fülbesúgás, háttérüzenet nem érkezett a kormány részéről, hogy hajlandóak lennének tárgyalni”. Ehelyett a teljes elutasítás jellemző. „Így nem lehet partnerséget építeni” – mondta zárásként.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
