Közlekedési káosz vagy szervezett jövő? – Naszályi Gábor a Pirkadatban a közösségi közlekedés problémáiról
A közösségi közlekedés helyzete került terítékre a PIRKADAT április 16-i adásában, ahol Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt M. Kende Péter vendége. A beszélgetésből világosan kirajzolódott: a városi és országos közlekedés rendszerét ma komoly strukturális, információs és munkavállalói feszültségek terhelik, miközben az infláció, a bizonytalan jövőkép és a politikai döntéshozatal átláthatatlansága is súlyosbítja a helyzetet.
Fővárosi pályáztatások: érdekképviselet nélkül?
A beszélgetés első felében M. Kende Péter felvetette, hogy a fővárosi cégek – így a BKV és a BKK – vezetői pozícióinak pályáztatása mennyire átlátható és mennyire vonják be az érdekképviseleti szervezeteket. Naszályi elmondta: eredetileg „még tanácskozási joggal sem hívták meg a szakszervezeteket”, de végül Orbán Árpád, a bizottság elnöke módosította javaslatát, így a reprezentatív szakszervezetek egy képviselője részt vehet a döntéshozatalban. Naszályi ezt fél sikerként értékelte, ugyanakkor hozzátette: „itt kiabálunk demokráciáról, de még csak be sem hívják a munkavállalók képviseletét”.
Országos integráció: kiszoruló buszágazat, elapadó információ
Naszályi komoly aggodalmát fejezte ki az országos közlekedési integrációval kapcsolatban is. Mint elmondta, „a MÁV–Volán integrációja óta gyakorlatilag nullára csökkent a kommunikáció” a munkavállalók és vezetők között. Szerinte az autóbuszos ágazat „kisodródik a partvonalra”, az információáramlás minimális, és a dolgozók azt sem tudják, mire számíthatnak. Bár kezdeményezett konzultációkat, egyelőre nem történt érdemi előrelépés: „nem tartom biztosnak, hogy a jövő héten valóban megtörténik a találkozó”.
Kötöttpálya kontra autóbusz: nem vagy-vagy, hanem is-is
A beszélgetés során hangsúlyt kapott az is, hogy a közösségi közlekedés különböző eszközeit nem lehet egymás rovására fejleszteni. „A kötöttpályát nem szabad háttérbe szorítani” – hangsúlyozta Naszályi, hozzátéve, hogy Budapesten a metró, a villamos és a busz együtt biztosítják a megbízhó közlekedést. Emlékeztetett arra is, hogy „már voltak olyan politikai döntések, amelyek üresen járó vasútvonalakat hoztak létre”, utalva például a Felcsútot érintő szárnyvonalra.
Infláció és béralku: mi lesz a reálbérekkel?
Az inflációs adatok megugrása is napirendre került. Naszályi elmondta, hogy a MÁV–Volán csoportnál 6,7%-os alapemelés történt, míg a fővárosban 8+1%-os bérfejlesztés valósult meg. Ugyanakkor az emelés a prognosztizált inflációhoz kötött, és ha az infláció nő, utólagosan egy összegben kompenzálják azt. „Aki azt gondolja, hogy minél nagyobb infláció, annál nagyobb bér – az téved” – figyelmeztetett. Hozzátette: a fővárosi költségvetés sorsa azon is múlik, hogy be kell-e fizetni a szolidaritási adót, amit jelenleg bírósági per tárgyal.
Bizalom, bizonytalanság, várakozás
Naszályi Gábor zárásként elmondta: „komoly elszántság mutatkozik a vezetők részéről, de a tapasztalat az, hogy ennek kevés a látszata”. A jövő tehát továbbra is homályos: a munkavállalók várják az érdemi párbeszédet, miközben egyre fogy a bizalom, és a rendszerszintű átalakítások következményei is egyre inkább érezhetők a közösségi közlekedés teljes spektrumában.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
