Szabadság, szakszervezetek, szakadékok – Gosztonyi Gábor a közoktatás helyzetéről és a jogi környezetről
A PIRKADAT április 16-i adásában M. Kende Péter vendége Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt. A beszélgetés középpontjában az Alaptörvény és a gyülekezési jog módosításai, a közoktatás és a gyógypedagógiai ellátás válsága, a szakszervezeti tárgyalások lehetőségei, valamint a kompetenciamérés rendszerének kritikája állt.
A gyülekezési jog szűkítése és a szakszervezetek mozgástere
A Pedagógusok Szakszervezete nyíltan kiállt a gyülekezési törvény módosítása ellen, amely – Gosztonyi megfogalmazása szerint – „lehetőséget ad arra, hogy minden, a hatalomnak nem tetsző megmozdulást csírájában elfojtsanak”. A Pride kapcsán bevezetett fizetőssé tétel csupán apropó – véli –, a valódi cél a demonstrációk ellehetetlenítése. Mint mondta, egy szakszervezet „ereje a közösségi szervezésben rejlik”, ezért az ilyen jogi korlátozások súlyosan érintik az érdekvédelmet.
A „fogyatékkal élő” kontra „fogyatékossággal élő” szóhasználat – és ami mögötte van
Gosztonyi szerint „a szóhasználat megváltoztatása önmagában nem segít az érintetteken”, ha közben a gyógypedagógiai rendszer működési körülményei tovább romlanak. Élesen bírálta az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI) állapotát: „a kormány jogi abszurdként rangsorolta az alapvető emberi jogokat”, miközben a gyermekek mindenek felett álló érdeke a második helyre szorult. A szakember szerint elengedhetetlen lenne a megfelelő infrastruktúra, szakápolók, nővérek jelenléte, és az alapvető higiéniai feltételek biztosítása.
Szociális dolgozók: megalázó fizetések, késlekedő ígéretek
„Az elmúlt 15 év tapasztalata alapján az ígéretek fele sem igaz” – mondta a szociális szféra bérhelyzetéről Gosztonyi. Bár a kormány 2026-ra bérfejlesztést ígér, a bizalom alacsony. Mint elhangzott, tavaly több mint ezer pedagógus hagyta el a pályát, tovább súlyosbítva az amúgy is fennálló létszámhiányt.
Szakszervezetek: tárgyalás helyett találgatás
A közelmúltban született megállapodás alapján – amely a közszférát is érinti – ott, ahol a szakszervezeti szervezettség nem éri el a 10 százalékot, a kormány csak a legnagyobb szakszervezettel tárgyal. Ez Gosztonyi szerint torzítja az érdekérvényesítést, ráadásul „a 2024-től hatályos jogszabály szerint a közszolgálatban nem lehet levonni a tagdíjat a bérből, így nem tudni, honnan szerez adatot a kormány a szervezettségről”.
Mindez lehetőséget ad arra, hogy a kormány önkényesen határozza meg, kivel kíván tárgyalni. Az alelnök szerint a szakszervezetek közötti egyeztetés és egységes álláspont kialakítása kulcsfontosságú, és az sem példa nélküli, hogy egy tárgyaláson más szakszervezet vezetőjét szakértőként bevonják.
Kompetenciamérés: technikai gondok, bizalomhiány
A digitális kompetenciamérés bevezetése jó ötlet volt, de a megvalósítás csapnivaló – derült ki Gosztonyi szavaiból. A rendszerek lefagynak, az iskolai wifi nem bírja a terhelést, a diákok stresszesek, frusztráltak, a jegyek beleszámítanak a felvételibe, miközben nem világos, hogy az előző válaszaikat mentette-e a rendszer.
„A gyerekek puttonya tele van” – fogalmazott Gosztonyi –, ráadásul a szülői háttér-kérdőíveket már nem publikálják, és az igazgatói jelentések is titkosítottak. Ezekből korábban a szakszervezetek tudtak következtetni például a pedagógushiány mértékére.
Végszóként: stabil háttér nélkül nincs minőség
A beszélgetés zárásaként Gosztonyi Gábor kijelentette: „előbb meg kellene teremteni a stabil működési hátteret, csak utána lehet elvárásokat megfogalmazni”. A digitális átállás, a kompetenciamérések rendszere, a jogszabályi változások és az érdekérvényesítés is csak akkor lehet hatékony, ha biztos alapokon nyugszik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
