PIRKADAT – Dr. Szlávik János: hosszú COVID, hepatitisz és a denevérek fenyegetése
A PIRKADAT április 10-i adásában Dr. Szlávik János infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a COVID hosszú távú hatásai, az egyre súlyosbodó hepatitisz-helyzet, valamint a fertőző betegségek jövőbeli kockázatai álltak – a majmoktól a denevérekig.
Hosszú COVID: csak emlék, vagy még mindig jelen van?
Szlávik szerint a súlyosabb COVID-fertőzéseken átesetteknél a hosszú távú tünetek – például „állandó fáradtság, alvásigény, fejfájás, köhögés” – egyértelműen igazoltak. Ma már azonban kevesebbszer tapasztalják:
„A jelenlegi COVID-fertőzéseknél jóval ritkább a poszt-COVID szindróma.”
A hosszú COVID bizonyítása viszont továbbra is nehéz, mert nincs specifikus labor- vagy képalkotó vizsgálat, amely egyértelműen igazolná a diagnózist.
Ki kérjen újabb COVID-oltást?
Dr. Szlávik egyértelműen fogalmazott:
„A régi oltások vajmi kevés védelmet nyújtanak a jelenlegi variánsok ellen.”
Csak a veszélyeztetett csoportok – a nagyon idősek és a daganatos, immunhiányos betegek – számára ajánlott a frissítés, de sajnos épp náluk az immunválasz is gyenge. A többiek számára egyelőre nem indokolt az újraoltás, de figyelni kell az újabb kombinált vakcinák fejlesztését.
Hepatitisz: járvány vagy emelkedés?
Bár a járvány kifejezést Szlávik még nem használná, tény: „legalább 8–10-szeres” az esetszám-emelkedés. A leginkább érintett a 20–30 éves korosztály, főként higiénésen rosszabb helyzetű közösségekben:
„Szennyezett WC-k, közétkeztetés, családon belüli fertőzések – ezek jellemző fertőzési források.”
Ráadásul a hepatitisz sokszor tünetmentesen zajlik, különösen gyerekeknél. A megelőzés itt is kulcsfontosságú: aki nem esett át rajta, védőoltással megvédhető. Különösen ajánlott trópusi utazások előtt.
HÍV-szűrés: miért nincs benne a várandós nők protokolljában?
Szlávik szerint a HÍV-szűrés teljesen indokolt lenne:
„Nagyon-nagyon sok mindenre szűrjük a várandósokat, ritka betegségekre is – a HÍV is beleférne.”
Bár évente csak néhány olyan eset fordul elő, amikor az anya nem tud a fertőzéséről, a korai szűrés életet menthet, és megakadályozhatja a továbbfertőzést.
Gyors tesztek, patikák, prevenció
Szlávik hangsúlyozta: támogatja, hogy a gyógyszertárakban védőoltásokat is beadjanak, és hogy gyorstesztek széles körben elérhetők legyenek, ahogy Európa több országában:
„Németországban már benzinkútnál is lehet kapni COVID-, HÍV- vagy terhességi tesztet.”
A kihívás szerinte nem csak a teszt beszerzése, hanem az eredmény értelmezése – de az egészségtudatosság fejlesztésével ez is tanulható.
Denevérek, majmok, új vírusok
A szakember emlékeztetett: az emberiség természetpusztítása új járványokat idézhet elő:
„A denevérek több száz vírust hordoznak – amelyek náluk ártalmatlanok, de az embernél halálosak lehetnek.”
A COVID, Ebola és más fertőzések például mind állati eredetűek. Magyar kutatók is dolgoznak a denevérekben élő vírusok feltérképezésén – ez a jövő járványainak megelőzéséhez kulcsfontosságú lehet.
Állati vírusok és az eltemetés kérdése
Szó esett a száj- és körömfájás vírusáról is, amely – Szlávik szerint – az emberekre nem veszélyes, és a talajban rövid időn belül elpusztul:
„A Földben ezek a vírusok hamar elpusztulnak. Soha nem volt még példa arra, hogy eltemetett fertőzött állatokból járvány lett volna.”
A valódi veszélyt inkább az olyan spórák jelentik, mint az antrax, amelyek a sarkvidéki fagyott talajból (permafroszt) évszázadokkal később is életképesen szabadulhatnak ki.
Kézmosással kezdődik minden
Zárásként a főorvos a legegyszerűbb és leghatásosabb megelőző módszert emelte ki:
„Ha WC-re megyünk, előtte és utána is mossunk kezet. Ezzel is sok fertőzést megelőzhetünk.”
Dr. Szlávik János szerint tehát a prevenció, a higiénia, az oltás és a szűrés a jövő egészségpolitikájának sarokkövei – csak élnünk kell velük.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
