Heti Jégbüfé – Gárdos Miklósné Bíró Ágnes

A túlélés emlékezete – Gárdos Miklósné Bíró Ágnes megrendítő vallomása a Heti Jégbüfében

Az irodalmi siker mögött: egy asszony története

A Heti Jégbüfé legfrissebb adása rendhagyóan személyes és megrázó beszélgetést hozott a nézők elé. Vendégként Rangos Katalin Gárdos Miklósné Bíró Ágnest ültette maga mellé, akit sokan a világhírű „Hajnali láz” című regényből ismerhetnek. A könyv – és a belőle készült film – Gárdos Péter szüleinek, azaz Ágnesnek és Miklósnak a holokausztot követő szerelmi történetét dolgozza fel. Ez a történet azonban nem fikció: „Ez pontosan így volt, itt semmiféle kitaláció nincsen” – szögezte le határozottan Bíró Ágnes.

A levelekből született regény

A regény alapját képező levelezés több mint ötven évig megőrizve pihent egy fiókban, egészen addig, amíg férje, Miklós halála után Ágnes újra kézbe nem vette őket. „Olvastam a régi leveleket, közben sírtam, és megjelent a Péter. Azt mondta: ’Anyu, ezt nem lehet, én ezeket elviszem.’” A kéziratokból végül világsiker lett, több mint harminc nyelvre fordították le a könyvet, amely megrendítően személyes történetet mesél el a túlélés utáni újrakezdésről.

A tábor poklából az irodalomba

A beszélgetés súlypontját azonban nem az irodalmi siker jelentette, hanem az a megrázó vallomás, amelyben Bíró Ágnes részletesen elmesélte, hogyan élte túl a bergen-belseni koncentrációs tábort. Egy 12 napos, embertelen vagonút után érkezett meg a haláltáborba, ahol „anyaszült meztelenül, öntudatlanul, a földön feküdve” várta a felszabadulást. „Én meg akartam halni, nem akartam élni” – vallotta be őszintén. Végül egy véletlen döntötte el a sorsát: amikor egy angol katona kijelentette, hogy már csak egy embert tudnak elvinni a kórházba, ő – bár magatehetetlen volt – négykézláb odacsúszott. „Elvesztettem az eszméletem, de egy kórházi ágyon ébredtem fel.”

Az emlékezés szégyene és a sors kárpótlása

Ágnes elmondta, hogy hosszú évekig szégyellte a múltját: „Ha azt mondtam volna, hogy a kuplerájban dolgoztam, azt kevésbé szégyelltem volna, mint hogy koncentrációs táborban voltam.” A sors azonban kárpótolta: boldog házasság, sikeres fiúk és egy olyan történet, amelyet a világ irodalomként is megismert. Ugyanakkor fájdalmas veszteségeket is említett – egyik fia 40 évesen halt meg, apja és bátyja soha nem tértek vissza a lágerekből.

Egy örök tanúságtétel

Bár a könyv főszereplője a regényben Lili néven szerepel – Ágnes kérésére –, ma már bánja ezt a döntést. „Nagyon sajnálom, hogy nem a nevemen lett, de Péter azt mondta: ’Ayu, te döntöttél, én elfogadtam.’” Gárdos Miklósné Bíró Ágnes ma 99 éves, mégis friss emlékezetű, határozott és méltóságteljes asszony, aki szavaival nemcsak a múltat, de az emberi lélek legmélyebb tartományait is feltárja. Egyetlen szavát sem kell kiegészíteni vagy megmagyarázni – tanúságtétele önmagáért beszél. És ahogy Rangos Katalin zárta a beszélgetést: „Ez az interjú nemcsak a családodnak szól, hanem mindannyiunknak.”

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.