PIRKADAT M. Kende Péterrel: Tőzsdei kockázatoktól a kriptovaluták szabályozásáig – Binder István a pénzügyi tudatosságról
A PIRKADAT április 9-i adásában M. Kende Péter vendége Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője volt. A beszélgetés két fő témát ölelt fel: a tőzsdézés kockázatait, különösen a kisbefektetők szempontjából, valamint a kriptovaluták egyre szigorodó uniós szabályozását.
A tőzsdézés nem való mindenkinek
Binder István szerint az MNB egyik legfontosabb feladata, hogy átláthatóvá tegye a piacot, és biztosítsa, hogy minden befektető időben és egyenlő feltételekkel férjen hozzá az információkhoz. „Az az alapelv, hogy mindenki ugyanakkor értesüljön a lényeges információkról” – hangsúlyozta. Kiemelte: a tőzsdézés fokozott kockázatot jelent, ezért az MNB minden csatornán igyekszik figyelmeztetni a lakosságot.
A lakosság körében egyre népszerűbbek a befektetési alapokon keresztüli tőzsdei részvételi formák, hiszen ezeknél „profik kezelik a pénzt”, így a kockázatok is csökkenthetők. Különösen népszerűek a vegyes alapok, amelyek kiegyensúlyozott portfóliókat kínálnak.
Párnaciha, állampapír, befektetési alapok
Az elmúlt évek befektetési trendjeiről Binder elmondta: a lakosság körében továbbra is kiemelkedően népszerű az állampapír, aminek egyik oka az állam tudatos kötvénypolitikája, másik pedig a banki betéti kamatok alacsony szintje. Bár a párnacihában tartott pénz aránya még mindig magas, ez hosszú távon biztos veszteség, hiszen „az infláció miatt a pénz értéke csökken”.
A befektetési alapok iránti érdeklődés ugyanakkor növekszik, különösen most, hogy a kamatszintek csökkenni kezdtek. A nyugdíjpénztári és életbiztosítási megtakarítások továbbra is stabil formák, amelyek hosszabb távú biztonságot nyújtanak.
Kriptovaluták: szabályozás alatt, de továbbra is kockázatosak
A beszélgetés második felében a kriptovaluták kerültek fókuszba. Az Európai Unió új, 2024-től életbe lépő Mika-rendelete szerint a kriptoeszközök is a pénzügyi felügyeletek hatáskörébe kerülnek. Binder szerint ez nagy előrelépés, hiszen eddig „teljesen szabályozatlan világ” jellemezte a kriptovaluták piacát.
Az új szabályozás célja, hogy a kriptoeszközök kibocsátói és szolgáltatói átlátható módon működjenek, és betartsák az üzleti megbízhatósági, pénzmosás-ellenes és fogyasztóvédelmi követelményeket. Magyarország a szigorúbb országok közé tartozik, július 1-jétől már a korábban működő szolgáltatóknak is teljesíteniük kell az előírásokat.
„A kriptokereskedés extrém kockázatos. Lehet rajta nyerni, de akár az egészet is el lehet bukni” – mondta Binder, hozzátéve, hogy a digitális pénztárcák elvesztése vagy feltörése is komoly veszély. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a kriptoból származó jövedelem adóköteles: „15%-os adót kell fizetni, és a pénzmosás elleni szabályok is érvényesek.”
Zárógondolat: a szabályozás a biztonság kulcsa
A kriptovaluták mögötti technológia – az úgynevezett osztott főkönyvi rendszer (blockchain) – decentralizált működése miatt nincs központi elszámolóház, ami tovább nehezíti a szabályozást és a befektetői biztonságot. Ezért különösen fontos a tudatos döntéshozatal.
„Ez nem az én világom, de a fiataloké lehet – csak legyen átlátható és szabályozott” – zárta a beszélgetést M. Kende Péter.
Binder István tanácsa egyszerű és időtálló: akármilyen befektetési formát választunk, legyünk tisztában a kockázatokkal, és ha lehet, bízzuk pénzünket szakemberekre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
