PIRKADAT Breuer Péterrel: Szabó György – Pészach, szokások és a Messiás várása
A PIRKADAT ünnepi hangulatú reggeli adásában Szabó György, rabbi és a Mazsök elnöke volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a Niszán hónap jelentősége, a pészachi szokások, valamint a rabbinikus hagyomány és a vallási gyakorlat különbségei álltak. A nézői kérdések is színesítették a műsort, amelyek mentén a zsidó vallási élet számos rétege tárult fel.
Niszán – az újjászületés hónapja
A beszélgetés elején a rabbi kiemelte, hogy Niszán hónap „a tórai újév kezdete”, és különlegessé teszi, hogy ebben a hónapban ünnepeljük Pészachot, a zsidó nép egyiptomi kivonulásának ünnepét. Ez egyúttal az omer-számlálás kezdetét is jelenti, amely az ötvennapos lelki és spirituális felkészülés időszaka Sávuot ünnepéig.
Miért nem lehet esküvőt tartani az omer alatt?
A rabbi elmagyarázta, hogy az omer időszaka hagyományosan gyászos hangulatú időszak, ezért nem szokás esküvőket tartani. Ez alól kivétel Lag Báomer, azaz az omer-számlálás 33. napja, amikor „vidámság van, esküvők vannak”.
Miért kell mikvébe vinni a pészachi edényeket?
A nézői kérdésre válaszolva Szabó György elmondta:
„Pészach idején új edényeket használunk, és ha valami új kerül a házba, azt mikvébe kell meríteni, hogy kóser legyen.”
A pészachi eszközök az év többi részében el vannak téve, és az ünnep közeledtével veszik elő őket.
Askkenáz és szefárdi szokások közötti különbségek
Egy vegyes hagyományú család kérdésére válaszolva a rabbi megjegyezte:
„Ez nem vegyes házasság, csak más vallási szokások szerint élnek.”
A leglátványosabb különbség, hogy szefárd zsidók ehetnek hüvelyeseket és rizst Pészachkor, míg az askkenáz zsidók nem.
Külön érdekességként említette: „A Tóra szerint négyféle sáska megengedett, de csak a jemeni zsidók ismerik ezeket – ők el is fogyasztják.”
Széder Izraelben – miért csak egy este?
A külföldön élő nézők számára meglepő lehet, hogy Izraelben csak egy széderestét tartanak, míg a diaszpórában kettőt. Ennek oka a történelmi múltban gyökerezik:
„Amikor még fáklyás jelekkel adták tovább az újhold hírét, bizonytalanság volt az ünnep pontos időpontjával kapcsolatban, ezért külföldön dupla ünnepet rendeltek el.”
Izraelben viszont „megmaradt az eredeti egy nap, kivéve Jom Kipurt, amit mindenhol csak egy napig ünneplünk.”
Miért nem lehet a Mória hegyre (Har Hábájt) felmenni?
A legizgalmasabb kérdés a Szentély helyével kapcsolatos tilalom volt, amelyre a rabbi így válaszolt:
„Az ortodox álláspont szerint jelenleg nincs jelentősége a Mória hegyre való felmenetelnek, mert nem áll ott a Szentély. Amíg nincs ott a Frigyláda, nincs ott az Örökkévaló jelenléte, addig nincs mit keresnünk ott.”
Hozzátette: „A messiási idők másképp fognak kinézni. Ha megjön a Messiás, akkor minden más lesz – Rambám szerint is.”
Ezért ajánlotta Breuer Péternek (és a nézőknek is): „Olvassák el Maimonidész Misnétórájának utolsó fejezetét – minden le van írva, hogy mi fog történni.”
„Kosher u’meúszlách Pészach”
A beszélgetés végén a rabbi és a műsorvezető jókívánságokkal búcsúztak egymástól:
„Kosher és boldog Pészachot kívánok!” – mondta Szabó György, kiemelve, hogy ugyan még lesznek találkozásaik az ünnep előtt, de a felkészülés lelki és gyakorlati szinten is elkezdődött.
Ez az adás nemcsak a pészachi előkészületekről, hanem a vallási hagyományok mélyebb megértéséről is szólt. A beszélgetés különösen informatív volt azok számára, akik a vallási szokások és a mai gyakorlati élet összefüggéseit szeretnék megérteni – akár Izraelben, akár a diaszpórában élnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
