PIRKADAT Breuer Péterrel: Gelencsér Ferenc – Hídlezárások, liberális víziók és választási esélyek
A PIRKADAT vendége ezúttal Gelencsér Ferenc, a Momentum Mozgalom parlamenti képviselője, korábbi pártelnöke volt, akivel Breuer Péter az aktuális tüntetések, a gyülekezési jog korlátozása, a Momentum politikai jövője és ideológiai identitása kapcsán beszélgetett.
Hídlezárások – provokáció vagy polgári kurázsi?
A műsor kiindulópontja a Momentum által szervezett hídlezárások sorozata volt, amelynek célja az új gyülekezési törvény elleni tiltakozás. Gelencsér szerint:
„A gyülekezési jog alapvető polgári jog, amelyet most súlyosan korlátoznak. Mi ezzel az alapjoggal élünk – másokért is.”
Mint mondta, az akciók nem a közlekedés megbénításáról, hanem figyelemfelkeltésről szólnak, és jellemzően délután 6 után kezdődnek, amikor már mérséklődik a forgalom.
A főpolgármester lánchídi korlátozására is ironikusan reagált: „Innen is köszönjük főpolgármester úrnak, hogy részt vesz ebben a folyamatban.”
Tüntetés vagy buli?
A demonstrációk hangulatát így jellemezte:
„Ezek a fiatalok nem akarnak semmi rosszat. Boldogok akarnak lenni, békében akarnak élni. A végén szinte átcsap egy buliba – és ez mutatja, hogy nem balhéra mennek, hanem élni akarják az állampolgári jogaikat.”
Parlamenti jövő: bent vagy kint?
A kérdésre, hogy bejut-e a Momentum a következő parlamentbe, Gelencsér diplomatikusan válaszolt:
„Ez a választók döntése. De nem azért vagyunk az utcán, hogy szavazatokat szerezzünk, hanem mert ez a munkánk – kiállni az állampolgárokért.”
Hozzátette: „Lehet, hogy emiatt nem lesz több szavazónk, de a felelős politikus nem a saját érdekeit nézi.”
Momentum: maradt, ami volt?
Breuer Péter egy régi, ironikus mondást idézett: „A Momentumban gyakrabban cserélnek elnököt, mint ahányszor esik az eső.”
Gelencsér szerint azonban a párt nem vesztette el az értékeit:
„A Momentum egy centrumpárt, amely meg akarja haladni a jobb- és baloldali megosztottságot. Egy liberális, demokratikus párt vagyunk, ahol a belső viták nem veszekedések, hanem a politikai pluralizmus megnyilvánulásai.”
A Fidesztől a Momentumig – személyes ív
Gelencsér saját politikai múltjáról is beszélt:
„2010-ben és 2014-ben még a Fideszre szavaztam, mert konzervatív családból jövök, és nem láttam mást. Aztán rájöttem, hogy ez nem az az irány, amit képviselni tudok.”
Program vagy tagadás?
A Momentum programjáról Gelencsér világosan fogalmazott:
„Nem elég a kormányt szidni. A Momentum 2018 óta rendelkezik egy 365 oldalas, nyilvánosan elérhető programmal, amit folyamatosan frissítünk. Nem utasítunk el mindent automatikusan – ha egy törvénytervezet társadalmilag hasznos, akkor támogatjuk.”
És a választás?
A 2026-os parlamenti választásokat illetően Gelencsér szerint a választók rendszerváltást akarnak:
„Nem egészséges, ha egy pártnak kétharmada van. A demokrácia ott kezdődik, ahol viták vannak, ahol szükség van kompromisszumra. A cél egy olyan váltás, amely után valódi pluralizmus alakul ki – nem egy új kétharmad egy másik oldalon.”
A beszélgetés során Gelencsér Ferenc egy határozott, értékalapú politizálás képét rajzolta fel, ahol az utcai jelenlét és a parlamenti munka egymást kiegészítő eszközök. A Momentum célja szerinte nem pusztán a túlélés, hanem egy demokratikus, színes és vitaképes politika megteremtése – akár kevesebb szavazattal, de több társadalmi haszonnal.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
