A Hófehérke koreográfiája is halhatatlan – Harangozó Gyula a „Hogy vagy?” vendége volt
Szegvári Katalin vendége ezúttal Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja volt. A beszélgetés középpontjában a legendás „Hófehérke” című táncjáték állt, amelyet Harangozó Gyula koreografált, és amely azóta bejárta a világot, Skandináviától Ausztráliáig. „A moszkvai nagyszínházba vendégszerepelt, a hongkongi fesztivál nyitóelőadása volt” – mesélte a művész, aki mindenütt személyesen tanította be a darabot.
Táncjáték humorral és dramaturgiával
Harangozó a darabot táncjátéknak nevezi, amelyben a klasszikus balett mellett modern tánc és néptánc is megjelenik. A humor is fontos elem: „Ahhoz, hogy az ember humort csináljon, azt nagyon keményen és komolyan kell venni, mert ha az elcsúszik, akkor már nem humor.” A zene és a mozgás tökéletes szinkronját Kocsák Tibor zeneszerzővel álmodták meg. A próbák során Harangozó maga is eltáncolta a jeleneteket, így segítve a táncosokat a ritmus és a kifejezés megértésében.
Az ötlettől a világturnéig
A „Hófehérke” ötlete nem egy álomból pattant ki, hanem az Operaház balettigazgatójaként végzett repertoár-elemzés eredménye volt: „Családi darab nem volt igazán.” Az ukrajnai tapasztalatokkal elégedetlenül tért haza, majd Kocsák Tiborral közösen kezdte meg a mű kidolgozását. „Másnapra megírtam másfél oldalt, amiből lett huszonöt.” A darab két év alatt készült el, és már a próbák során érezhető volt a siker: „Amikor a táncosok leülnek megnézni egymást, akkor tudtam, hogy ez a nézőknek is érdekes lesz.”
Táncosdinasztia árnyékában
Harangozó Gyula Hamala Irén és Harangozó Gyula fiaként nőtt fel, de édesapja nem támogatta a pályaválasztását. „Azt mondta, valami becsületes foglalkozást csináljak.” Titokban jelentkezett a balettintézetbe, ahonnan tizenévesen eltanácsolták. „Tizennégy évesen megbuktam balettból, néptáncból, történelmi táncból – minden fontos szakmai tárgyból.” Öt évvel később a moszkvai akadémia legjobbjának választották. Hercegszerepben először Japánban lépett fel, ahol egy jelmezért táncolta el a „Hjuktovát”. Bécsbe is egy nemzetközi kapcsolat révén került, majd München és a világ számos színpada következett.
Búcsú a színpadtól – új élet kereskedőként
„91. április 1-jén táncoltam a búcsúelőadásomat, de akkor még nem tudtam, hogy az az.” A testi fájdalmak miatt hagyta abba az aktív táncot, majd exportcéget alapított, és Jamaikától Kazahsztánig kereskedett. „Zsiguli alkatrészt adtunk el Panamában.” A világjáró üzleti tapasztalatokat később a színházi menedzsmentbe ültette át, többek között a Bolsoj és a Kirov balettet is hozta Grazba.
Visszatérés a színházba – és a Hófehérke sikere
A menedzsmenttel töltött évek után Harangozó újra a tánc világába tért vissza: koreográfusként és impresszárióként dolgozott tovább. Most április 11-én ismét bemutatják a „Hófehérkét”, ezúttal a Fővárosi Operettszínházban. „Ez az utóbbi évtizedek legtöbbet külföldre eladott magyar színpadi műve” – mondta büszkén Harangozó, akinek öröksége már nemcsak szülői, hanem saját jogon is halhatatlan.
A nézők biztosak lehetnek benne: Harangozó Gyula koreográfiáit még sokáig élvezhetjük itthon és a világ színpadain egyaránt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
