Vízből nincs elég, de tudásból és elszántságból igen – interjú Jakab Istvánnal a magyar mezőgazdaság kihívásairól és lehetőségeiről
A Pirkadat vendége március 25-én reggel Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke volt, akit Breuer Péter a magyar mezőgazdaság aktuális kérdéseiről, az uniós támogatásokról, a vízgazdálkodás kihívásairól és az állattenyésztés helyzetéről kérdezett.
Uniós támogatások, árképzés és kereskedelmi kihívások
Jakab István szerint az agrárium számára létfontosságúak az uniós támogatások, mert ezek „friss erőt, lendületet és újszerű tudást” jelentenek az ágazat számára. Hozzátette: a mostani ünnepi időszak – húsvét és pészach – különösen érzékeny, hiszen az élőállat-export, főként Olaszország felé, valamint a tojásellátás kiemelten fontos. A közelmúltbeli állategészségügyi problémák (például a száj- és körömfájás) hatásait ugyan sikerült mérsékelni, de egyes országok még mindig vonakodnak újra rendelni.
Breuer Péter a tojás ellátásáról és az árképzési problémákról is kérdezett. Jakab itt egy fontos pontosítást tett: „Nem árstopról, hanem árés-szabályozásról beszélünk.” Példaként említette, hogy volt olyan termék, amelyet a feldolgozó 2000 forintos áron adott át, miközben a boltokban 4200 forintért került a polcokra. Ezt a jelenséget Jakab szerint meg kell fékezni, mert „a monopolhelyzetben lévő kereskedelmi láncok összejátszása révén extraprofitot visznek ki az országból a fogyasztók kárára.”
Kritikus állapotban a vízgazdálkodás
A beszélgetés egyik legfontosabb része a vízgazdálkodás kérdését érintette. Jakab István elmondta: „A Kárpát-medence felmelegedése az egyik leggyorsabb Európában”, és különösen a Tisza felső szakaszán már „40-50%-kal csökkent a vízhozam”. Bár az Európai Unió új jogszabályai alapján nem lehet sem fenékküszöböt, sem duzzasztást alkalmazni, Magyarország elindította a „Vizet a tájba” programot.
„Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében most indul el egy terület vízzel való elárasztása, amely termesztésre nem alkalmas, de vízmegtartásra kiválóan alkalmas” – mondta. A munkát tárcaközi bizottság hangolja össze, amelyben a MAGOSZ, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium is részt vesz.
Új megoldások a homokhátság és a legeltetés megmentésére
A homokhátság különösen veszélyeztetett, és Jakab szerint „ebben a térségben gyakorlatilag teljes vízhiány van”. Januárban és februárban 40–60%-kal kevesebb csapadék hullott, mint az előző évben. Az egyik új irány a legelők vízpótlása: „A bizottsággal sikerült elérni, hogy olyan területeken is lehet árasztással öntözni, ahol korábban az agrár-környezetgazdálkodási szabályok ezt nem engedték.”
Ez különösen fontos a legeltetéshez és az őshonos állatfajok fenntartásához, például a Hortobágyon, ahol hamarosan jelentős terület kerül elárasztásra. Ez nemcsak az állattartásban, hanem a természetvédelemben is fontos előrelépés: „A Natura 2000-es területeken így élőhelyet és vízellátást tudunk biztosítani a madár- és állatvilágnak.”
A termálvizek kérdése és a fenntarthatóság
Breuer Péter a termálvíz-készletek fenntarthatóságáról is kérdezett. Jakab szerint tévhit, hogy a termálvíz elfogyhat: „A termálvíz folyamatosan újratermelődik a mélyben lévő vízbázisokból.” Ugyanakkor elismerte, hogy a visszasajtolás technikai akadályokba ütközik, mert „a homokkőzetben lehetetlen visszanyomni, ráadásul csak tisztított vizet lehetne visszapréselni, ami hatalmas költséggel járna.”
Zárás: példaértékű együttműködés és előremutató szemlélet
A beszélgetés zárásában Jakab István megerősítette: több mint 200 gazdával kötöttek már megállapodást arra, hogy saját területeiken vizet tároljanak. Ezek után a vízborítás alatt lévő földek után is megkapják a területalapú támogatást, hiszen „ezzel járulnak hozzá a talaj víztartalmának megtartásához.”
A műsor végén Breuer Péter kiemelte: „Jakab István nemcsak az Országgyűlés alelnöke, hanem a fiatal gazdák példaképe is.” Az adás során világossá vált, hogy a magyar agrárium előtt álló kihívások súlyosak, de az ágazat vezetői elkötelezettek abban, hogy fenntartható, előrelátó megoldásokat találjanak.
A Pirkadat e reggeli adása nemcsak informatív, de kifejezetten reménykeltő volt: a jövő magyar mezőgazdasága a víz megtartásában, az együttműködésben és az innovációban keres kapaszkodót.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
