Digitális megfigyelés, gazdasági bizonytalanság és választási esélyek – Csárdi Antal a Pirkadatban
A Heti TV Pirkadat című reggeli politikai műsorának vendége Csárdi Antal független országgyűlési képviselő volt, akivel Breuer Péter elsősorban a gyülekezési jog szigorításáról, a digitális megfigyelés veszélyeiről és az élelmiszerárak szabályozásáról beszélgetett. A politikus élesen bírálta a kormány legújabb intézkedéseit, különösen az arcfelismerő rendszerek széles körű alkalmazását.
„Mindenki hajtókáján ott a digitális sárga csillag”
Csárdi szerint a napokban elfogadott, a gyülekezési törvényt is érintő salátatörvény lényege nem is a Pride esetleges betiltása, hanem az arckép-felismerő szoftverek korlátlan használatának lehetővé tétele.
„A mostani módosítással mindannyiunk hajtókájára fölkerül a sárga csillag digitálisan” – fogalmazott erőteljesen, utalva arra, hogy az állam innentől mindenkinek a mozgását, politikai és vallási hovatartozását megfigyelheti és adatbázisban rögzítheti.
Kiemelte, hogy a 2015-ös, eredetileg terrorelhárításra szánt törvényt mára már tizenötször módosították, és az új verzió szerint már egy egyszerű szabálysértés megelőzésére is bevethető az arcfelismerő technológia.
„Ha valaki hajnali hatkor piros lámpánál megy át a zebrán, miközben egyetlen autó sem jön, az arcképelemzés alapján elő lehet venni” – mondta. Hozzátette, hogy mindezt már most is lehetővé teszi a jogszabály, és ez szerinte egy olyan folyamat része, amely „Kína és Oroszország felé” mutat, ahol a digitális megfigyelés társadalmi pontrendszerekkel is társul.
Jogállam vagy technológiai kontroll?
Csárdi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) és az Alkotmánybírósághoz kíván fordulni az ügyben. Ugyanakkor nem bízik abban, hogy ezek a szervek képesek vagy hajlandók lesznek érdemben fellépni. A képviselő szerint ezzel teljesen kikerül a kontroll az állam működése fölül, megszűnnek a fékek és ellensúlyok.
Azt is hangsúlyozta: „Európában sehol nincs ilyen rendszer. Ha ezt megengedjük, nemsokára pontrendszer alapján kapunk majd útlevelet”.
Rendőrség helyett kamerák?
A bűnüldözés hatékonyságával kapcsolatban Csárdi úgy véli, nem az arcfelismerő rendszer fogja megoldani a problémákat. „A bűnüldözés akkor hatékony, ha megbecsült és megfizetett rendőreink vannak” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a közterületi rendőri jelenlét szinte eltűnt, és ez nem a rendőrök hibája, hanem a kormányé, amely nem biztosít számukra megfelelő munkakörülményeket.
Gazdasági szabályozás – árplafon, infláció, verseny hiánya
A beszélgetés második felében az élelmiszerárak szabályozásáról és az inflációs folyamatokról volt szó. Csárdi szerint az ún. árés-stopp – vagyis az a szabály, hogy a kereskedő legfeljebb 10%-os haszonkulccsal árusíthat – önmagában nem csökkenti az inflációt.
„Egy országot, ahol megmondják, mit, mennyiért áruljak, és mennyit adjak el, azt kommunizmusnak hívják” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy az állami elvonások sokkal nagyobb szerepet játszanak az árak növekedésében, mint a kereskedők haszna. Egy példán keresztül meg is mutatta, hogy egy 10%-os árés esetén a teljes vételár 25%-a kerül vissza az államhoz áfaként és különadóként, miközben a kereskedő mindössze 3,6%-ot tarthat meg.
Szerinte az egyik fő ok, hogy a gazdasági környezet kiszámíthatatlan: „Egy vállalkozó nem tudhatja, hogy ugyanazok a szabályok lesznek érvényben év végén, mint év elején”. Ezért a cégek áremeléssel igyekeznek kompenzálni a kockázatokat.
Megoldás: kiszámíthatóság és igazságos adórendszer
Csárdi Antal szerint a megoldás az alapvető élelmiszerek áfájának 5%-ra csökkentése, nemcsak egyes termékekre (pl. csirke, sertés), hanem minden alaptermékre, beleértve a tojást, lisztet, zöldséget, gyümölcsöt is. Emellett a gazdasági környezet stabilizálására lenne szükség: „Ha van kiszámíthatóság és igazságos adórendszer, akkor az infláció mértéke harmadára csökkenhet”.
Választás 2026-ban – hogyan tovább?
Breuer Péter adásindító kérdésére, miszerint hogyan kerül be a következő parlamentbe, Csárdi úgy válaszolt: „Ha a választók megtisztelnek bizalmukkal. Nem párt alapján döntenek már, hanem értékrend szerint.”
Noha eddig egy párthoz tartozott, úgy látja, a személyes politikai hitelesség többet számít. „Az értékrendem ismert, 2026-ban majd eldől, mit gondolnak róla az emberek” – zárta a beszélgetést.
A műsorvezető még egy kérdés erejéig a húsvéti vásárlásokra is kitért, különös tekintettel a tojás esetleges hiányára. Csárdi ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: „A legnagyobb vesztese a hazai termelő lehet, a második pedig a fogyasztó”.
A beszélgetés tanulságaként elmondható: a megfigyelési rendszerek bővítése és az inflációs intézkedések összefüggnek a jogállamiság állapotával, a gazdasági kiszámíthatósággal, és végső soron a választói bizalommal is. Csárdi Antal e három területet kritikus pontként azonosította.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
