A közösség ereje és Púrim tanulságai – Beszélgetés Oberlander Báruch rabbival
A Pirkadat című műsor vendége Oberlander Báruch rabbi, a Vasvári Pál utcai zsinagóga vezetője volt, aki M. Kende Péterrel beszélgetett a Púrim ünnepéről, a közösség erejéről, és a heti szakaszok üzenetéről.
Púrim ünnepe a Vasvári zsinagógában
A rabbi beszámolója szerint idén különleges volt Púrim, hiszen az ünnep szombat előtti napon esett, így a közösség egyfajta „katonás rendben” élte meg az ünnepi eseményeket.
„Sok minden történt, nagyon jó hangulat volt, rengetegen voltak. Púrim után rögtön készültünk a szombatra, így egy kicsit felfordult a megszokott sorrend, de ez egy jófajta változatosság volt.”
Bár a jelmezek idén kevésbé kaptak hangsúlyt, hiszen a résztvevők már szombatra készen érkeztek, a rabbi humorosan megjegyezte:
„Én strájmliban voltam – lehet, hogy az volt az egyetlen jelmez!”
A közösség ereje és szerepe a zsidóságban
A beszélgetés egyik központi témája a közösség szerepe volt, amely Púrim és a heti szakaszok kapcsán is kiemelkedően fontos. A rabbi egy talmudi példával szemléltette a közösség összetartó erejét:
„Ha egy ember egyedül 30 kilót tud elvinni, akkor két ember nem 60-at, hanem 100-at. Az együttműködés mindig nagyobb erőt ad, mint az egyéni teljesítmény összege.”
A közösség hatása lehet pozitív és negatív is, amelyet a zsidó történelem nagy eseményei is tükröznek.
- Negatív közösségi hatás: Az aranyborjú bűne, amikor a közösség kollektív bűnbe esett, és egyesek olyan tettekre is hajlamosak voltak, amelyeket egyénileg talán soha nem követtek volna el.
- Pozitív közösségi erő: A Tóra elfogadása, amely során a közösség együtt tudott emelkedni és spirituális fejlődésen keresztül egy magasabb szintre jutott.
„A közösség ereje abban rejlik, hogy pozitív irányba kell terelni. Ha valaki egyedül még nem érzi késznek magát arra, hogy szombattartó legyen, de látja, hogy mások is ezt teszik, akkor az ő számára is elérhetőbbé válik.”
Mitől jó egy közösségi vezető?
A rabbi szerint a vezetők felelőssége óriási, mert az emberek természetes módon igazodnak a közösség normáihoz.
„A vezetőnek nem szabad mindig hátranéznie, hogy népszerű-e a döntése. Ha folyamatosan az emberek reakciójára figyel, akkor ő nem vezet, hanem sodródik. A jó vezető előreviszi a közösséget, még akkor is, ha az nem mindig népszerű.”
A vezetés másik kulcseleme az, hogy a közösség tagjait folyamatos fejlődésre ösztönözze.
„Ha valaki azt mondja, hogy ‘rabbi úr, már harmadszor vagyok itt péntek este’, akkor a kérdés az: mi a következő lépés?”
A közösségi hatás a mindennapokban
A közösség nemcsak a zsinagógában számít, hanem haza is kell vinni az ott megélt élményeket.
A rabbi elmesélt egy Púrimmal kapcsolatos talmudi történetet is, amely jól illusztrálja, hogy a közösségben szerzett tapasztalatok hogyan hatnak az egyén életére:
„Mordecháj látta három kisfiút, akik az iskolából hazatérve tórai mondatokat idéztek. Mindhárom idézet üzenete az volt: ‘Ne féljetek, Isten veletek van’. Ez erőt adott Mordechájnak a Hámán elleni küzdelemhez. Az igazi kérdés az, hogy az ember mit visz haza a közösségből.”
A közösségi változások az elmúlt 30 évben
Oberlander rabbi 1989 óta él Magyarországon, és mesélt arról, milyen változásokat látott az elmúlt három évtizedben a magyarországi zsidó közösségben.
- Pozitív változások:
- Új közösségek alakultak, és egyre többen merik felvállalni zsidó identitásukat.
- Sokan kezdenek járni a zsinagógába, akik korábban nem tettek így.
- Fiatalok és középkorúak is csatlakoznak, még akkor is, ha előtte nem tudtak sokat a zsidóságról.
- Kihívások:
- A közösségnek befogadónak kell lennie azokkal is, akik később találnak vissza a hagyományhoz.
- Egyesek előítéletekkel fogadják az újonnan érkezőket, mondván: „Hol voltak az átkosban?”
- Fontos, hogy a közösség ne tartson vissza senkit, hanem fejlődésre ösztönözzön.
„Amikor valaki újonnan érkezik, nem szabad elutasítani őt. Mindenkinek megvan az útja, és a lényeg az, hogy most itt van, és részt vesz a zsidó közösségi életben.”
A rabbi elmesélte, hogy Kárpátalján a ’90-es évek elején még nem fogadták be azokat, akik a szovjet időszakban nem gyakorolták a vallást. Később azonban rájöttek, hogy szükség van rájuk, és ennek köszönhetően ma egy erősebb közösség működik.
„Először elutasították azokat, akik a kommunizmus alatt nem jártak zsinagógába. Majd egy évvel később már boldogok voltak, hogy ők is csatlakoztak, mert így lett minjen.”
Összegzés
- Púrim idén különleges volt, mert a szombat közelsége miatt az ünnep szokatlan ritmusban zajlott.
- A közösség ereje óriási, de fontos, hogy pozitív irányba vezesse az egyént.
- A vezető feladata nem a népszerűség, hanem a közösség emelése és fejlődésének segítése.
- A közösségi élményt haza kell vinni, és a mindennapokban is meg kell őrizni.
- A magyarországi zsidó közösség rengeteget fejlődött az elmúlt 30 évben, és sok új tag csatlakozott.
A beszélgetés végén Oberlander Báruch rabbi és M. Kende Péter a következő szombatra készülődve búcsúzott:
„A hét második felében már készülni kell szombatra – nemcsak fizikailag, hanem lélekben is!”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
