A gyülekezési jog korlátozása és az új törvény jogi aggályai – Dr. Magyar György a Pirkadatban
A Pirkadat című műsor legutóbbi adásában Dr. Magyar György ügyvéd volt M. Kende Péter vendége. A beszélgetés középpontjában az új gyülekezési törvény módosítása, az arcfelismerő rendszerek használata, valamint az alkotmányos jogok közötti egyensúly felborulása állt.
Villámgyors aláírás és politikai szándék
A törvénymódosítás egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme az volt, hogy azt a köztársasági elnök rendkívüli gyorsasággal aláírta, így az azonnal hatályba lépett. Magyar György szerint ez az eset is bizonyítja, hogy az államfő nem tölti be az ellensúly szerepét, hanem minden tekintetben kiszolgálja a kormány akaratát. Külföldi figyelmeztetések is érkeztek az új jogszabály problémáira vonatkozóan, azonban az elnök egyértelműen a hatalom érdekeit tartja szem előtt.
A gyors aláírás célja, hogy minél hamarabb életbe lépjen a szabályozás, és elkerüljék a szélesebb körű társadalmi vitát. Ezzel azonban a törvény hosszabb távon még több figyelmet fog kapni, hiszen jogi és emberi jogi aggályokat vet fel, mind Magyarországon, mind pedig nemzetközi szinten.
Arcfelismerő rendszerek és a személyiségi jogok sérülése
Az új törvény egyik legvitatottabb pontja, hogy a hatóságok arcfelismerő rendszereket használhatnak a tüntetések résztvevőinek azonosítására. Eddig ez a technológia olyan bűncselekmények megelőzésére és nyomozására szolgált, amelyek súlyosabb büntetéssel járnak. Most azonban a szabálysértési kategóriába is beemelik, és mindenki, aki egy nem engedélyezett tüntetésen részt vesz, azonosíthatóvá válik.
Ez a változtatás komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, hiszen a térfigyelő kamerák nem arra valók, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot korlátozzák. A rendszer bevezetése egyértelműen a megfélemlítést szolgálja, hiszen az emberek, tudván, hogy bármikor azonosíthatók és felelősségre vonhatók, kevésbé mernek majd részt venni demonstrációkon.
A gyülekezési jog háttérbe szorítása
A módosítás legfőbb problémája, hogy a gyülekezési jogot más jogok mögé sorolja, és ezzel az alaptörvényben rögzített alapvető jogok közötti egyensúly felborul. A törvényalkotók a gyermekek jogaira hivatkozva korlátozzák a tüntetések szabadságát, ami jogilag és morálisan is megkérdőjelezhető.
A jogszabály szerint a gyermekek testi-lelki fejlődéshez való joga előbbre való, mint a gyülekezési jog, azonban ezt az elvet nem lehet abszolút módon alkalmazni. Az alkotmánybíróság szerepe éppen az lenne, hogy ha két alapjog ütközik, akkor adott esetben döntsön, de ezt nem lehet általánosságban kimondani. A jelenlegi törvény önkényesen priorizál bizonyos jogokat másokkal szemben, ezzel pedig egy veszélyes precedenst teremt.
Politikai célok és társadalmi hatások
A törvénymódosítás egyértelmű politikai célt szolgál: a hatalom fél a nagy tömegektől, mert azok előbb-utóbb akár országos sztrájkká is fejlődhetnek. Ennek megakadályozására a gyülekezési jogot próbálják szűkíteni, és a gyermekvédelmet pajzsként használják fel, hogy a korlátozást jogilag és társadalmilag elfogadhatóbbá tegyék.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy szülő gyermekével együtt vesz részt egy demonstráción, akkor akár a gyermek jólétére hivatkozva is felléphetnek ellene. Ez pedig nemcsak a gyülekezési jogot sérti, hanem a szülői jogokat is, hiszen az állam beleszól abba, hogy a gyerek mit láthat és milyen eseményeken vehet részt.
Visszalépés az európai jogrendtől
Az új törvény ellentétes az európai jogi normákkal, és várhatóan az Európai Unió és az Emberi Jogok Európai Bírósága is foglalkozni fog vele. A jogszabály egyértelműen csökkenti az állampolgárok szabadságjogait, és egy olyan irányba mozdítja el az országot, amely távolodik az európai demokratikus értékektől.
A jogalkotás ezen formája a hatalom megtartását szolgálja, és figyelmen kívül hagyja az állampolgárok érdekeit. A magyar választók egy része még mindig úgy gondolja, hogy ezek az intézkedések az ő védelmüket szolgálják, de a valóság az, hogy mindenkit érinthetnek, függetlenül politikai hovatartozásától.
Mi lesz a törvény sorsa?
A beszélgetés végén Dr. Magyar György kijelentette, hogy az új törvény előbb-utóbb el fog bukni, mert ellentétes az európai és nemzetközi jogi normákkal. Az Európai Bíróság, valamint a nemzetközi emberi jogi szervezetek nagy valószínűséggel elmarasztalják majd a magyar kormányt, és az is elképzelhető, hogy újabb kötelezettségszegési eljárás indul az ország ellen.
Bár az új törvény rövid távon megfélemlítheti a lakosságot, hosszabb távon visszájára sülhet el, és még inkább felerősítheti az ellenállást. Az emberek ugyanis előbb-utóbb ráébrednek arra, hogy jogaik csorbulása nem csak a tüntetőket, hanem mindenkit érint.
Az egyetlen megoldás a demokratikus jogállamiság helyreállítása lenne, de ehhez az embereknek tudatosan kell élniük jogaikkal, és ki kell állniuk azok védelmében.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
