Tömegközlekedés helyzete: sofőrhiány és a szakma kihívásai
A Pirkadat vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt, akivel M. Kende Péter a járművezetői szakma jelenlegi helyzetéről, az utánpótlás kérdéséről és az ezzel járó kihívásokról beszélgetett.
Mit kell tudni, ha valaki járművezető szeretne lenni?
A BKV folyamatosan toborozza a leendő busz-, villamos- és trolibuszvezetőket, hirdetésekkel is igyekeznek munkaerőt csábítani. De milyen feltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik járművezetőként szeretnének dolgozni?
„Az egyik legfontosabb kritérium az egészségügyi alkalmasság, amely szigorúbb, mint egy úrvezető esetében. Villamosvezetőnek például nem szükséges személyautóra szóló jogosítvány, a trolibusz vezetéséhez sem kell előzetesen D kategóriás jogosítvány, míg az autóbuszok esetében igen. Ma már közvetlenül B-ről D-re is lehet képezni a jelentkezőket, mivel akkora a sofőrhiány.”
A képzés hosszadalmas, akár fél évig is eltarthat, és ezalatt a tanulóknak minimális jövedelemből kell megélniük. Ez visszatartó erő lehet azok számára, akik szeretnének pályát váltani, de nem tudják finanszírozni ezt az időszakot.
Miért van sofőrhiány?
Bár a közvetlen B-D jogosítványképzés bevezetése segíthet a munkaerőhiány csökkentésében, a fiatalok mégsem áramlanak tömegével a szakmába.
„A legnagyobb probléma nem az, hogy nincsenek jelentkezők, hanem hogy a fiatalok nem akarnak járművezetők lenni. Helyettük jellemzően olyanok érkeznek, akik valamilyen okból nem tudtak más szakmát szerezni, vagy újrakezdésként választják ezt a pályát. A villamosvezetés esetében még van fiatal utánpótlás, de az autóbuszvezetésben ez szinte teljesen hiányzik.”
Ennek egyik oka, hogy ez a munka rendkívül megterhelő fizikailag és lelkileg is. A munkabeosztás nagyon rendszertelen, a korai műszakok akár hajnali 3-kor kezdődnek, míg az esti váltások után a dolgozók éjjel 1-2-kor érnek haza.
„Egy fiatal nem biztos, hogy arra vágyik, hogy élete nagy részét munkában töltse, és alig legyen szabadideje. Az éjszakai és kora hajnali műszakok miatt ez nem az a szakma, ahol kiegyensúlyozott magánéletet lehet kialakítani.”
Az új KRESZ és a jogosítványszerzés változásai
A beszélgetés során szó esett a készülő KRESZ-módosításokról, amely érinti a jogosítványszerzést is. Egy tervezet szerint a családtagok – például egy apa vagy egy nagybácsi – segíthetnének a fiataloknak a jogosítványszerzés során.
„Ez egy érdekes elképzelés, de fontos látni, hogy a személyautó-vezetés és a tömegközlekedési járművek vezetése teljesen más műfaj. Egy kamionos apuka nem taníthatja meg a fiát kamionozni, és egy BKV-buszt sem lehet családi körben vezetni tanulni. A nagytestű járművek és a kötött pályás közlekedés speciális képzést igényelnek, amit egyetemet végzett oktatók tanítanak.”
A KRESZ-módosítások egyik eleme az autópályákon 140 km/h sebességkorlátozás bizonyos szakaszokon, ami szintén megosztó téma a közlekedési szakemberek körében.
„Amikor a 130 km/h sebességhatárt sem tartják be az autósok, és állandó problémát okoz a gyorshajtás, akkor egyes szakaszokon a 140 km/h bevezetése nem biztos, hogy elősegíti a biztonságosabb közlekedést.”
A járművezetők egészségügyi terhelése
A szakmában dolgozók nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is jelentős megterhelésnek vannak kitéve, amely hosszú távon egészségügyi problémákhoz is vezethet.
„A rendszertelen életmód miatt a sofőröknél gyakran alakulnak ki krónikus betegségek, és a várható élettartamuk is rövidebb lehet az átlagnál. Ez különösen igaz azokra, akik már fiatalon ebben a szakmában kezdtek dolgozni.”
A szakma egyik legnagyobb kihívása, hogy a munkabeosztás nem igazodik a természetes bioritmushoz, így a dolgozók állandó alváshiánnyal és fáradtsággal küzdenek.
„Amikor hajnalban kell kelni, és másnap késő este végez az ember, vagy egész nap megszakításokkal dolgozik, az megviseli a szervezetet. Nem véletlen, hogy sok járművezető idő előtt egészségügyi problémákkal küzd.”
Összegzés: szükség van a megbecsülésre
A beszélgetés végén Naszályi Gábor és M. Kende Péter egyetértettek abban, hogy a tömegközlekedési járművezetők munkáját jobban kellene megbecsülni, hiszen ők nap mint nap biztosítják a városi közlekedés működését.
„Ha másért nem, azért is tiszteljük meg őket, mert elviselnek egy olyan stresszes munkát, amelyet a többségünk nem bírna hosszú távon. A megbecsülés nemcsak fizetésben kellene, hogy megmutatkozzon, hanem a munkakörülmények javításában is.”
A tömegközlekedés utánpótlási problémái egyre súlyosabbak, és ha nem sikerül vonzóbbá tenni ezt a hivatást a fiatalok számára, akkor a jövőben még nagyobb gondok lehetnek a létszámhiánnyal.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
