Világ Zsidó Szemmel – 2025. március 17. – Politikai viharok, geopolitikai feszültségek és a zsidó közösség helyzete
A Világ Zsidó Szemmel heti kibeszélő műsorában ezúttal is a világpolitikai események és a zsidó közösséget érintő kérdések kerültek terítékre. Seres Attila műsorvezető vendégei M. Kende Péter, a Heti TV főmunkatársa, Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő és Kovács András, az Origó főmunkatársa voltak. Az adás során szó esett a március 15-i ünnepségek politikai visszhangjáról, az izraeli háborús helyzetről, az amerikai külpolitika alakulásáról, valamint az európai migráció és terrorizmus kérdéséről.
Március 15-i ünnepségek és vitás kitüntetések
A beszélgetés a nemzeti ünnep eseményeivel kezdődött. Kende Péter kiemelte, hogy először hangzott el egy politikai beszédben a megjegyzés, miszerint a zsidók is ott voltak az 1848-49-es szabadságharcban. Ez a gesztus a résztvevők szerint pozitív lépés, hiszen a zsidó közösség mindig is aktív szerepet vállalt Magyarország történelmében.
Ugyanakkor heves vitát váltott ki, hogy a kormány március 15-én kitüntette Takaró Mihályt és Döbrentei Kornélt, akiket a Mazsihisz korábban is élesen kritizált antiszemita kijelentéseik miatt. A szervezet közleményben ítélte el a díjazásukat, de az MTI ezt nem hozta le arra hivatkozva, hogy a közlemény mások becsületét sértheti. A műsor résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a döntés feleslegesen korlátozza a szabad véleménynyilvánítást.
Felmerült az is, hogy zsidó közéleti szereplők is kaptak elismeréseket az ünnep alkalmából, például Kiss Henriett, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga igazgatója és Neumark Zoltán, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) művésztanára, ami árnyalja a kitüntetések megítélését.
Izrael és Gáza: Politikai játszmák és katonai műveletek
A beszélgetés során az izraeli helyzet is kiemelt figyelmet kapott. Az amerikai békejavaslatot a Hamász elutasította, Netanjahu pedig válaszul menesztette az izraeli hadsereg és hírszerzés több vezetőjét. A műsorban elhangzott, hogy ezek a lépések inkább a belpolitikai harcokról szólnak, mintsem a háború hatékony kezeléséről. Netanjahu koalíciója a radikális jobboldali pártok támogatására támaszkodik, így számára politikailag előnyös lehet a konfliktus elhúzódása.
Kérdésként merült fel, hogy miért nincsenek friss hírek a gázai hadműveletekről. Egyes vélemények szerint a katonai helyzet stagnál, és a kormány nem akarja nyilvánosságra hozni a részleteket. Mindeközben az Egyesült Államok egyre kritikusabb Izrael háborús stratégiájával szemben, miközben Trump kiszámíthatatlan nyilatkozatai tovább bonyolítják a helyzetet.
Trump és az amerikai külpolitika
A műsorban Donald Trump külpolitikai lépései is szóba kerültek, különösen az a tendencia, hogy a volt elnök rendszeresen tesz radikális kijelentéseket, majd később visszakozik. Például nemrégiben azt mondta, hogy 24 órán belül békét teremt Ukrajnában, majd később kijelentette, hogy ezt szarkasztikusan értette. Hasonlóan ígérte meg, hogy pokollá teszi a Hamász életét, de az izraeli hadműveletek egyelőre nem mutatnak jelentős előrelépést.
Az amerikai hadsereg támadást intézett a jemeni huszik ellen, akik rendszeresen fenyegetik a Vörös-tengeren áthaladó hajókat. Azonban a támadás nem volt kellően hatékony, és a huszik válaszul ballisztikus rakétákkal támadták meg az amerikai repülőgép-hordozót. Ez rávilágít arra, hogy Trump külpolitikai stratégiája inkább a látványos bejelentésekről szól, mintsem valódi cselekvésről.
Terrorizmus és migráció: Valós fenyegetés vagy pánikkeltés?
Az adás egyik legnagyobb vitáját az európai terrorizmus és migráció kérdése váltotta ki. Egy friss jelentés szerint az Iszlám Állam 2024-ben 1805 ember haláláért volt felelős, ezzel a világ legveszélyesebb terrorszervezetének nevezték. Gyarmati István szerint azonban az Iszlám Állam sosem tűnt el teljesen, de jelenleg nem akkora fenyegetés, mint a korábbi években.
A beszélgetés során szó esett arról, hogy a nyugat-európai társadalmak egy része túlzottan pánikol a terrorveszély miatt, ami politikai eszközként is szolgálhat. A szélsőséges pártok népszerűsége folyamatosan növekszik, mert a hagyományos politikai erők nem tudnak hatékony választ adni a migrációval és a radikalizálódással kapcsolatos kihívásokra.
Felvetődött, hogy Európa képes-e hatékonyan kezelni ezt a helyzetet. Egyes politikusok szerint szorosabb együttműködésre van szükség a mainstream pártok között, míg mások attól tartanak, hogy a szélsőjobboldali erők tovább növekednek, ha a migráció kérdésében nem történik határozott fellépés.
A Huszik fenyegetése és az amerikai válaszlépések
A beszélgetés végén a jemeni huszik jelentette fenyegetés is napirendre került. Az általuk ellenőrzött Ádeni-szoros kulcsfontosságú a világkereskedelem számára, és az utóbbi hónapokban rendszeresen támadják az izraeli és amerikai érdekeltségű hajókat.
Az Egyesült Államok katonai csapásokkal próbálja visszaszorítani a huszik tevékenységét, de ezek a támadások eddig nem bizonyultak elég hatékonynak. Az amerikai beavatkozást Lavrov, az orosz külügyminiszter is élesen bírálta, ami ismét rámutat arra, hogy Moszkva továbbra is aktív szerepet vállal az Egyesült Államok külpolitikai ellenpólusaként.
Mi várható a következő hetekben?
A műsor végén a résztvevők megpróbálták előrejelezni a következő időszak legfontosabb eseményeit. Továbbra is kérdés, hogy a zsidó közösséget érintő viták hogyan alakulnak, milyen irányba mozdul el a gázai konfliktus, és hogy Európa képes lesz-e hatékony választ adni a migrációs és terrorfenyegetésekre.
A műsorvezető a nézőket arra biztatta, hogy kommentálják az adást, és kövessék a Heti TV YouTube-csatornáját, hogy első kézből értesüljenek a világ legfontosabb eseményeiről.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
