A Hétórás Vendég: Baliga Kornél – A múlt és a jelen építésze
Egy élet a történeti építészet szolgálatában
A „Hétórás Vendég” e heti adásában Breuer Péter vendége Baliga Kornél, építész, belsőépítész, tervezőművész volt, akinek munkái Budapest-szerte meghatározó jelentőségűek. A beszélgetés során az építészeti örökség megőrzésének fontosságáról, egyes ikonikus épületek felújításáról és saját szakmai életútjáról mesélt.
Az építész, akinek a neve a Rumbach utcai zsinagógához kötődik
Baliga Kornél neve elválaszthatatlanul összeforrt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógával, amelynek felújítása az egyik legnagyobb szakmai kihívása volt. „Ez a magyar építészeti örökség egyik legkülönlegesebb darabja” – mondta az építész, hozzátéve, hogy Otto Wagner korai munkájáról van szó, amely egy sajátos középutat jelentett a neológ és az ortodox zsidó közösségek között. A zsinagóga felújítása során arra törekedett, hogy a múltat tiszteletben tartva, de a mai kor követelményeinek megfelelően állítsa vissza az épület egykori fényét.
Gyermekkor Budapesten és az építészet iránti szenvedély
Baliga Kornél 1952-ben született Budapesten, de gyerekkorát több kerületben töltötte. Családjával végül a budai Tigris utcában talált otthonra, ahol máig él. Már fiatalkorában lenyűgözték a történeti épületek, és egy meghatározó olvasmány, a Budavári Palota című könyv erősítette benne az elhatározást, hogy az építészet és az örökségvédelem felé forduljon.
„Mindig azt gondoltam, hogy nem szabad vagy nem lehet történeti stílusban építeni, de én ezt nem fogadtam el. Ha az egyik téglát a másikra rakjuk, akkor abból miért ne épülhetne történeti stílus?” – mondta, hangsúlyozva, hogy az építészeti örökség megőrzése nem a múltba révedés, hanem egyfajta kulturális felelősségvállalás.
A szakmai út: az iparművészettől a történeti építészetig
Baliga Kornél először az Iparművészeti Főiskolán tanult, ahol később oktatóként is tevékenykedett. Első munkahelye a KERTI (Kereskedelmi Tervező Iroda) volt, ahol eleinte műszaki rajzolóként dolgozott, majd hamarosan saját projektjei is lettek. Első nagy sikere a Gundel Étterem mennyezetének megtervezése volt, amely után számos jelentős megbízás érkezett.
1989-ben szabadúszóként kezdett dolgozni, és azóta is egyedül építi karrierjét. „Ha én kapok egy megbízást, akkor én éjjel-nappal dolgozom. Ez azt jelenti, hogy másra nem marad idő” – mesélte a műsorban.
Történelmi épületek új élete: szállodák, zsinagógák, bíróságok
Baliga Kornél számos épület rekonstrukcióján dolgozott, amelyek közül kiemelkedik:
- A Pécsi Palatinus Szálloda, amelyet eredetileg Pik H. Andor tervezett. Kornél feladata az volt, hogy a belső tereket az eredeti szecessziós stílushoz méltó módon állítsa helyre.
- A Miskolci Pannónia Szálló, ahol a történeti hangulatot modern elemekkel ötvözve alakította ki.
- A Hotel Astoria portáljának rekonstrukciója, amelyért nívódíjat kapott.
- A Kőbányai Zsinagóga átalakítása, ahol az épület új vallási funkciót kapott, mégis megőrizte eredeti zsidó jegyeit.
- A Zalaegerszegi Törvényszék rekonstrukciója, amely Magyarország egyik legrégebbi vármegyeházának újjáépítését jelentette.
A körhintától a Sándor-palotáig
Különösen büszke a Városligetben található Körhinta felújítására, amelyért európai nívódíjat is kapott. A projekt célja az volt, hogy a történelmi komfortérzet megmaradjon, ugyanakkor a szerkezet és a környezet modern elvárásoknak is megfeleljen.
A jövőre nézve pedig a Budavári Palota rekonstrukciója az egyik legfontosabb munkája, amelynek titkait egyelőre nem fedheti fel teljesen.
Az építészet öröksége és jövője
A beszélgetés végén Baliga Kornél kitért arra is, hogy a mai építészet egyre inkább eltávolodik a történeti stílusoktól, és sok esetben hiányzik belőle az emberközpontúság. „Az építészet mindig is díszlet volt. A modern épületek is díszletként szolgálnak, csak sokszor nincs bennük az a harmónia, ami a történelmi épületekben megvolt” – fogalmazott.
A műsor végén Breuer Péter megígérte, hogy a beszélgetésnek lesz folytatása, különösen, hogy hamarosan megjelenik Baliga Kornél munkásságát bemutató könyv, amely átfogó képet ad az építész életművéről.
„Nagyon köszönöm, hogy a vendégünk voltál, és bízom benne, hogy hamarosan újra találkozunk egy második rész erejéig!” – zárta le a beszélgetést Breuer Péter.
A nézők számára pedig egy fontos tanulság maradt: Budapest és Magyarország építészeti öröksége él, és vannak olyan szakemberek, akik elhivatottan dolgoznak annak megőrzésén.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
