Az elhízás népbetegség: hogyan küzdhetünk ellene?
A PIRKADAT vendége Dr. Simonyi Gábor, a Szent Imre Kórház obezitológus szakorvosa volt, akivel M. Kende Péter beszélgetett az elhízás problémájáról, annak társadalmi hatásairól és a lehetséges megoldásokról.
Az elhízás helyzete Magyarországon
Dr. Simonyi Gábor szerint az elhízás népbetegség, hiszen a magyar felnőtt lakosság körülbelül 68%-a túlsúlyos vagy elhízott. Ez azt jelenti, hogy a normál testsúlyú emberek kisebbségben vannak. A helyzet nemcsak Magyarországon, hanem világszerte egyre rosszabb, különösen a fejlődő országokban, ahol az életkörülmények javulásával együtt növekszik az elhízás aránya is.
Az önigazolás és az életmód hibái
A túlsúlyos emberek nagy része nem ismeri el, hogy többet eszik a kelleténél. Gyakran keresnek külső okokat, például hormonális problémákat vagy genetikai hajlamot, hogy magyarázzák a súlyfelesleget. Bár léteznek olyan ritka betegségek, amelyek elhízást okoznak, ezek az esetek elenyészőek.
A modern életmód is jelentős tényező: a mozgásszegény életmód, a feldolgozott, magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása, az ülőmunka és a stressz mind hozzájárulnak a súlygyarapodáshoz. Gyakori kifogás, hogy „nincs idő” vagy „nincs pénz” az egészséges életmód fenntartására, pedig az egészségtudatosság hosszú távon kifizetődő lenne.
Az elhízás veszélyes életszakaszai
Az elhízás bizonyos életkorokban nagyobb kockázatot jelent:
- Csecsemőkor: A tápszerrel táplált csecsemők nagyobb eséllyel híznak el, mint az anyatejjel tápláltak.
- Gyermekkor és pubertás: A növekedési ugrások előtt a test hajlamos a raktározásra, de a mai gyerekek kevesebbet mozognak, mint korábban. A képernyő előtt töltött idő növekedése is hozzájárul az elhízáshoz.
- Felnőttkor: A házasságkötés és a családalapítás után sokan hajlamosak kevesebb figyelmet fordítani a testmozgásra és az egészséges táplálkozásra.
- Időskor: A menopauza és más hormonális változások következtében a zsír könnyebben lerakódik, főként a hasi területen.
Az elhízás tendenciái és a megelőzés lehetőségei
Az elmúlt öt évben az elhízás aránya tovább nőtt, különösen a COVID-19 járvány alatt, amikor a bezártság és az otthoni munkavégzés következtében sokan felszedtek 4-10 kg-ot. Bár a kormány intézkedései – például a mindennapos iskolai testnevelés és az egészségesebb iskolai étkeztetés – jó irányba mutatnak, a gyermekkori elhízás mégis növekvő tendenciát mutat.
A megoldás kulcsa az életmódváltás. Ehhez azonban fontos a tudatos döntés, mivel ha valaki fejben nem határozza el, hogy változtatni akar, akkor a fogyás nem lesz tartós.
A jójó effektus veszélyei
Sokan radikális fogyókúrákkal próbálnak gyors eredményt elérni, majd visszatérnek a korábbi szokásaikhoz, ami a súly visszatéréséhez vezet – ez a jól ismert jójó effektus. Dr. Simonyi szerint ez rendkívül káros a szervezetre, és a kutatások azt mutatják, hogy a folyamatos testsúlyingadozás akár másfél-kétszeresére is növelheti a halálozási kockázatot.
Sőt, hosszú távon jobb lehet egy mérsékelt túlsúly fenntartása, mint folyamatosan fogyni és visszahízni, mert ez kevésbé terheli meg a szervezetet.
Mit tehetünk?
A legjobb megoldás a megelőzés. Ha valaki már felszedett pár kilót, fontos, hogy tudatosan döntsön az életmódváltás mellett. A tartós fogyás csak úgy érhető el, ha az ember hosszú távon is fenntartható étrendet és mozgásformát választ.
Az elhízás elleni küzdelem nemcsak egyéni, hanem társadalmi szintű feladat is. Az oktatás, a prevenció és a tudatosság növelése kulcsfontosságú a jövő generációinak egészségének megőrzéséhez.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
