PIRKADAT Breuer Péterrel – vendég: Gottdank Tibor
A PIRKADAT mai adásában Breuer Péter vendége Gottdank Tibor író, építészettörténész és informatikus volt, aki új könyvéről, Ágoston Emil építész munkásságáról beszélt.
Miért éppen Ágoston Emil?
Gottdank Tibor korábban egy átfogó munkát írt 155 magyar zsidó építészről, és most két kiemelkedő alkotó részletesebb feldolgozására vállalkozott. Három évvel ezelőtt Vidor Emil életét és műveit mutatta be, most pedig Ágoston Emil építészetét dolgozta fel.
„Ez egy tudományos igényű, de olvasmányos könyv, amely nemcsak az építész munkásságát, hanem a mögöttes családtörténetet, társadalmi és gazdasági hátteret is bemutatja” – mondta a szerző.
Ágoston Emil: egy elfeledett építészóriás
Ágoston Emil 1876 és 1921 között élt, és számos ikonikus budapesti épület tervezése fűződik a nevéhez.
Legismertebb művei:
- Astoria Szálló – amely ma is Budapest egyik meghatározó épülete, francia hatásokat mutató elegáns dizájnnal.
- Hungária Fürdő – egy késő szecessziós fürdő, amely ma szállodaként funkcionál.
- Számos bérház a belvárosban és a VIII. kerületben.
Bár pályázatokat nyert zsinagógaépítésre, egyetlen terve sem valósult meg, ami különösen fájdalmas hiány az építészeti örökség szempontjából.
Magyar zsidó építészek és a korabeli építészeti iskola
A 19-20. század fordulóján a magyar építészképzés világszínvonalú volt. Ágoston Emil is a Steindl–Hauszmann-féle iskolában tanult, amely historizáló, szecessziós és klasszicista hatásokat ötvözött.
Gottdank szerint a korszakban a zsidó polgárság különösen fogékony volt a szecesszió és a modern formák iránt, ezért sok magyar zsidó építész kapott jelentős megbízásokat.
„A szép szecessziós épületek jelentős részét magyar zsidó tulajdonosok rendelték meg magyar zsidó építészektől” – emelte ki Gottdank.
Megőrizhetők-e az építészeti emlékek?
A szerző szerint Ágoston Emil munkáinak dokumentációja hiányos, és ez nemcsak a második világháború következménye, hanem későbbi hanyagság is. A Budapest Főváros Levéltárában ugyan találhatók tervek, de több fontos építészeti dokumentum eltűnt.
„Nem tudjuk, hogy szovjetek, németek, magyarok vitték el, vagy egyszerűen elvesztek a levéltári költözések során” – jegyezte meg.
A modern informatika szerepe az építészeti kutatásban
Gottdank Tibor informatikus végzettséggel is rendelkezik, és célja az építészettörténeti kutatások és az informatika összehangolása.
„Szeretnék egy fejlett vizualizációs megoldást kifejleszteni, amely hitelesen mutatja be az építészeti emlékeket és segíti a kutatókat” – mondta.
A digitális technológia és a 3D modellezés lehetőséget adhat arra, hogy eltűnt vagy meg nem valósult épületeket rekonstruáljanak, és akár interaktív módon bemutassák őket a nagyközönségnek.
A sírépítészet jelentősége
Míg Ágoston Emil nem foglalkozott sírépítészettel, addig Vidor Emil több jelentős síremléket tervezett, amelyeket például a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben találhatunk.
Ma már kevés építész tervez síremlékeket, ami Gottdank szerint az értékrend és az építészeti felfogás változásával magyarázható.
„A 19-20. század fordulóján a sírépítészet is a művészet része volt, ma viszont már mások az igények és a technológiák” – tette hozzá.
Mit hoz a jövő?
Gottdank Tibor jelenleg új kutatásokat végez a magyar zsidó építészdinasztiák témájában, valamint egy modernista építészeti projekten dolgozik.
Doktori tanulmányait az Óbudai Egyetemen végzi, ahol az informatika és az építészettörténet összekapcsolására keres megoldásokat.
Összegzés
Gottdank Tibor új könyve Ágoston Emil életművét mutatja be, amely a késő szecessziótól a neoklasszicizmusig terjedő stílusjegyeket ötvöz. Az építészeti kutatásokat informatika segítségével is szeretné fejleszteni, hogy jobban megőrizhessük a múlt építészeti emlékeit.
Ágoston Emil és más magyar zsidó építészek jelentős hatással voltak Budapest arculatára, és munkásságuk alaposabb feltárása tovább gazdagíthatja építészeti örökségünket.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
