Digitális állampolgárság és biztonság a 21. században – Dr. Kósa Ferenc a PIRKADATBAN
A digitalizáció előnyei és kihívásai
A PIRKADAT vendége ezúttal Dr. Kósa Ferenc ügyvéd, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület elnöke volt, aki a digitális állampolgárság előnyeiről és kihívásairól beszélt. Az interjú során kitért arra, hogy a digitális ügyintézés nem csupán költségcsökkentésről szól, hanem a papírhasználat visszaszorítása révén környezetvédelmi szempontból is előnyös.
„A digitalizáció egyik célja, hogy azokat az iratokat, amelyekre csak rövid távon van szükség, ne kelljen feleslegesen megőrizni” – magyarázta Dr. Kósa. Például egy tulajdoni lap elektronikusan lekérhető, és az ügyvédek már régóta papírmentesen dolgoznak.
Az ügyfélkapu és a digitális állampolgárság szerepe
A beszélgetés során szó esett az ügyfélkapu és az elektronikus állampolgárság kérdéséről. Breuer Péter felvetette, hogy mi történik azokkal, akiknek nincs digitális hozzáférésük. Az ügyvéd szerint az állam igyekszik olyan rendszereket kialakítani, amelyek az idősebb korosztály számára is könnyen elérhetők.
„Például az elektronikus receptkiváltás esetében nincs szükség ügyfélkapura. A TAJ-szám birtokában bárki kiválthatja a gyógyszereit a patikában” – mondta. A digitális állampolgárság célja nem az, hogy mindenkit egyformán kötelezzen az online ügyintézésre, hanem az, hogy megkönnyítse az eljárásokat azok számára, akik ezt igénylik.
Digitális adatmegőrzés és kutathatóság
Felmerült a kérdés, hogy a digitális világban milyen módon őrizhetők meg a történelmi és személyes dokumentumok. „A hivatalos levelezéseket és egyéb iratokat archiválni kell, így azok a jövőben is kutathatóak lesznek” – fejtette ki Dr. Kósa.
A magánlevelezés és az egyéni digitális adatok sorsa viszont más kérdés. „Régen a leveleket el lehetett égetni, ma a digitális kommunikáció egy része örökre megmaradhat” – jegyezte meg.
Adatbiztonság és az online világ veszélyei
A digitalizációval együtt jár a kiberbiztonság fontossága is. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy az Európai Unió és a magyar jogszabályok is nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságos adattárolásra és az online visszaélések elleni védelemre.
„A kormányok és szervezetek folyamatosan fejlesztik a védelmi rendszereket, de természetesen mindig lesznek, akik megpróbálnak betörni ezekbe” – mondta. Példaként említette, hogy egyetlen honlapja három hónap alatt 225 000 kibertámadási kísérletet regisztrált.
Breuer Péter felvetette, hogy a gyűlöletbeszéd és a névtelen fenyegetések visszaszorítása is fontos lenne. Dr. Kósa ezzel egyetértett, és elmondta, hogy az online levelezések és bejelentkezések nyomon követhetőek, így az internetes visszaélések elleni fellépés is hatékonyabb lehet.
A digitális generáció és a tanulás jövője
A beszélgetés végén az ügyvéd arra is kitért, hogy a digitális világ milyen hatással van a tanulásra és a személyes kapcsolatokra.
„A technológia eszköz, nem cél” – mondta. Hozzátette, hogy fontos megtanítani a gyerekeket a kritikus gondolkodásra, a forrásellenőrzésre és a digitális világ tudatos használatára.
A digitális eszközök térnyerése ellenére úgy véli, hogy a papíralapú könyvek és a személyes kommunikáció továbbra is nélkülözhetetlenek maradnak. „A digitális világ segíthet, de nem pótolhat mindent – egy szerelmes levél például még mindig többet ér, ha kézzel írják” – jegyezte meg.
Összegzés: a digitalizáció lehetőség, nem kényszer
Dr. Kósa Ferenc zárásként hangsúlyozta, hogy a digitalizáció akkor működik jól, ha az emberek lehetőségként tekintenek rá, nem pedig kötelezettségként. „A cél az, hogy a technológia segítsen az életünk egyszerűbbé tételében, miközben megőrizzük a hagyományos értékeket is” – mondta.
A jövőben a digitális fejlődés újabb és újabb megoldásokat hoz majd, ezért a téma folyamatosan napirenden lesz a PIRKADATBAN is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
