Ádár hónapja – Az öröm és a hit ereje
A PIRKADAT legújabb adásában M. Kende Péter vendége Oberlander Báruch rabbi volt, akivel Ádár hónapjának jelentőségéről, a purimi csodáról és a jelenlegi eseményekről beszélgettek. A beszélgetés során szó esett arról is, hogyan kapcsolódik össze a múlt és a jelen, valamint arról, hogy a zsidó történelem nem csupán emlékezés, hanem egy élő folyamat, amely ma is hatással van a mindennapokra.
Ádár – Az öröm hónapja
A zsidó naptár egyik legkülönlegesebb időszaka Ádár hónapja, amely az öröm és a szerencse időszakaként van számon tartva. Ennek középpontjában Purim ünnepe áll, amely a zsidó nép megmenekülését ünnepli a perzsa birodalomban. Ahogy Oberlander Báruch rabbi kifejtette, az ünnepek nem csupán múltbéli eseményekre való emlékezések, hanem olyan spirituális hatások, amelyek évről évre visszatérnek.
Az ünneplés lényege nemcsak az, hogy megemlékezünk a történtekről, hanem az is, hogy tudatosítjuk: azok az erők, amelyek akkor a zsidó nép megmentését hozták, ma is hatnak. Ezért is mondja a zsidó hagyomány, hogy „Ha belép Ádár, megsokasodik az öröm”, hiszen ez egy szerencsés és áldott hónap, amelyben minden pozitív törekvés erősödik.
Miért és hogyan örüljünk?
Az öröm nemcsak egy érzelem, hanem egy hozzáállás kérdése is. A rabbi szerint sokan elkövetik azt a hibát, hogy a kevés rossz elhomályosítja a sok jót az életükben. Pedig ha valaki reggel felébred, kinyitja a szemét, és egészséges, már önmagában is van oka az örömre. A zsidó gondolkodás szerint az élet és a hit forrása a hála és az öröm, amely erőt ad a nehézségek leküzdéséhez.
A közép-európai pesszimista hozzáállásra utalva a rabbi elmondta: „Nem azt kell mondani, hogy kevés a jó, hanem azt, hogy a sok jó mellett van egy kis rossz.” Ez a gondolkodásmód segíthet abban, hogy jobban megbecsüljük azokat az áldásokat, amelyek nap mint nap körülvesznek minket.
Purim és a történelem ismétlődése
Purim története, Eszter könyvének eseményei nem csupán egy régi csoda, hanem egy örök tanítás arról, hogy a zsidó nép mindig képes volt túlélni és megerősödni. A rabbi kiemelte, hogy amikor a gonosz Hámán azt gondolta, hogy szerencsétlen hónapot választott a zsidók elpusztítására, mert Mózes ezen a napon hunyt el, a zsidók ezzel szemben azt mondták: „Ez a hónap szerencsés, hiszen ekkor született Mózes!” Ez is rávilágít arra, hogy minden rosszban van jó, és minden próbatétel lehetőséget ad a megerősödésre.
A túszok visszatérése és a hit megtartása
A beszélgetés során szó esett az izraeli túszok kiszabadulásáról is, amelyet a rabbi spirituális szempontból közelített meg. Megjegyezte, hogy a fogságba esett izraeli túszok többsége világi zsidó volt, sokan közülük baloldali kibucokból származtak, ahol a vallás kevésbé volt jelen az életükben. Érdekes módon azonban sok visszatérő túsz beszámolt arról, hogy a fogságban a vallás jelentette számukra a kapaszkodót: tartották a szombatot, próbálták megtartani a kóser étrendet, és imádkoztak.
Ez egy különösen fontos jelenség, hiszen a múlt tragédiáival ellentétben, amikor sok zsidó eltávolodott a hitétől a megpróbáltatások után, most a fogság és a szenvedés sokakat közelebb vitt a vallásukhoz és a hagyományukhoz.
A zsidóság felfedezése
Oberlander Báruch rabbi végül azzal zárta a beszélgetést, hogy a zsidóság felfedezése nemcsak a próbatételeken keresztül történhet, hanem mindennapi életünk során is. Ahogy mondta: „Ne várjuk meg a nehézségeket, hanem örömmel és tudatossággal fedezzük fel magunkban a zsidóságot.”
A következő beszélgetés során várhatóan már Purim konkrét szokásairól és az ünnep előkészületeiről is szó esik majd. Addig is a rabbi minden nézőnek kívánt Sabbat Salomot!
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
