Orosz–ukrán háború: mi várható a fronton és a világpolitikában?
A Pirkadat legutóbbi adásában Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, egyetemi tanárral elemezte M. Kende Péter az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzetét és a lehetséges politikai és katonai forgatókönyveket. A beszélgetésben szó esett az ukrán védelem állapotáról, a tűzszünet lehetőségéről és arról, milyen geopolitikai következményekkel járhat az amerikai és európai hatalmak eltérő álláspontja.
Fokozódó harcok a fronton
A háború harmadik évében a frontvonalon továbbra sincs jelentős változás, sőt az orosz támadások az utóbbi időszakban még intenzívebbé váltak. Kis-Benedek József szerint az ukrán mélységi területek elleni orosz csapások célja nem az elfoglalás, hanem az infrastruktúra és a hadsereg gyengítése. Az évforduló alkalmából az oroszok 250 drónt indítottak egyetlen nap alatt, amelyek fele célba talált.
Az ukrán hadsereg elsősorban védekező stratégiát folytat, és jelenleg nincs elegendő erőforrása ahhoz, hogy komolyabb támadásokat indítson. „Az oroszok abszolút fölényben vannak” – fogalmazott a szakértő. Az ukránok célja, hogy megtartsák azokat a területeket, amelyeket eddig elfoglaltak, és amennyire lehet, akadályozzák az orosz előrenyomulást.
Tűzszüneti tárgyalások és ENSZ-szerep
Bár politikai szinten megkezdődtek a tűzszüneti tárgyalások előkészületei, a harctéren ennek egyelőre nincs érezhető hatása. Kis-Benedek szerint a legnagyobb kérdés az, hogy ki és hogyan ellenőrizné a tűzszünetet, mert ha ez nem történik meg, akkor az aláírt megállapodás sem ér sokat.
Az Egyesült Államok felkérte az ENSZ-t, hogy vállalja el a tűzszünet ellenőrzését, amit elvileg a világszervezet feladatának kellene tekinteni. Putyin kijelentette, hogy nem szeretné, ha nyugati vagy NATO-erők jelennének meg a határon, így a békefenntartókat vélhetően semleges országok, például afrikai vagy indiai csapatok biztosíthatják.
Amerikai és európai hatalmi játszmák
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy az amerikai politikai helyzet bizonytalansága mennyire befolyásolja Ukrajna sorsát. Joe Biden amerikai elnök álláspontja időnként változó, Donald Trump pedig egyre inkább az ukrajnai támogatás csökkentése felé mozdulna el, ami jelentős hatással lehet a háború alakulására.
Eközben Emmanuel Macron francia elnök és több európai vezető Kijevbe látogatott, hogy kifejezzék támogatásukat Ukrajnának. A német választások után Friedrich Merz is megerősítette, hogy Németország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, míg olyan távolabbi országok, mint Japán és Dél-Korea is folytatják a segítségnyújtást.
NATO-szakadás vagy új európai katonai erő?
Az egyik legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy az Egyesült Államok mennyire vonja vissza katonai támogatását Európától és Ukrajnától. Az amerikai vezetés részéről már elhangzott, hogy fontolóra veszik bizonyos NATO-csapatok kivonását Európából, ami az egész szövetség jövőjét kérdésessé teheti.
„Ha ez megtörténik, az komoly törést okozhat a NATO-n belül” – figyelmeztetett Kis-Benedek József. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy az európai országok saját, független katonai erőt hozzanak létre, amely már korábban is téma volt, de eddig nem valósult meg.
Az amerikai kivonulás legnagyobb nyertese természetesen Oroszország lehet, amely évek óta hangsúlyozza, hogy a NATO keleti bővítése fenyegetést jelent számára. Ha az Egyesült Államok valóban csökkenti katonai jelenlétét, Putyin erősebb pozícióból tárgyalhat és akár újabb területi ambíciókat is megfogalmazhat.
Összegzés
A frontvonalon továbbra is véres harcok zajlanak, és bár a diplomáciai tárgyalások megindultak, egyelőre nincs garancia arra, hogy ezek tényleges eredményt hoznak. Az orosz előrenyomulás folytatódik, miközben Ukrajna minden erejével próbálja tartani az állásait.
A legnagyobb geopolitikai kérdés az, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben vonul vissza az európai biztonságpolitikai ügyekből, és ez milyen hatással lesz a NATO-ra és a háború alakulására. Ha az USA valóban csökkenti szerepvállalását, az egyrészt megerősítheti Oroszország pozícióját, másrészt arra kényszerítheti Európát, hogy saját védelmi struktúrát alakítson ki.
A háború vége tehát egyelőre nem látszik, de az biztos, hogy a következő hónapokban nemcsak a frontvonalon, hanem a világpolitikai porondon is kulcsfontosságú események várhatók.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
