A Közel-Kelet átalakulása: változások Szíriában és Libanonban
A Pirkadat mai vendége Sayfo Omar Ádám, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője volt, aki nemrég tért vissza Szíriából. A beszélgetés során betekintést nyújtott az ország jelenlegi helyzetébe, a politikai változásokba és abba, milyen hatása lehet mindennek a Közel-Kelet stabilitására.
Szíria új vezetése és a változás ígérete
Sayfo Omar Szíriában több fontos helyszínt is felkeresett, köztük Damaszkuszt, Aleppót és Idlíb tartományt, ahol korábban az iszlamista felkelők bázisa volt. Az ország politikai berendezkedése jelentősen átalakult, és egyre több jel utal arra, hogy a jelenlegi vezetés elsősorban a nemzetközi kapcsolatok rendezésére törekszik.
„A szíriai kormány elsődleges célja most az, hogy elérje az Egyesült Államok szankcióinak feloldását, ehhez pedig gesztusokat kell tennie különböző országok felé, beleértve Izraelt is” – magyarázta Sayfo Omar. Hozzátette, hogy az új elnök még arra is utalt, hogy ha Szaúd-Arábia békét kötne Izraellel, Szíria is követhetné a példáját. Ez jelentős fordulatot hozhat a térségben, különösen a palesztin menekültek sorsa szempontjából.
Mi lesz a palesztin menekültekkel?
Szíria területén több ezer palesztin él, akik 1948-ban hagyták el Izraelt, és azóta sem kapták meg a szíriai állampolgárságot vagy a teljes jogú társadalmi státuszt. A szíriai rezsim számára azonban az ő helyzetük továbbra sem prioritás.
„A palesztinoknak különböző frakciói voltak a polgárháború alatt – egyesek a kormány oldalára álltak, mások pedig fegyvert fogtak ellene. Emiatt az ő közösségeik is szenvedtek a légicsapásoktól, és sokan közülük menekülttáborokban vagy külföldön élnek” – mondta Sayfo Omar.
A helyzet megoldása azonban most új lehetőségeket kaphat, hiszen ha a szíriai vezetés valóban nyitna Izrael és a nemzetközi közösség felé, az állampolgárság kérdése is rendeződhet.
Gazdasági válság és a drogkereskedelem kérdése
Szíria gazdasági helyzete katasztrofális, különösen a közalkalmazottak számára. Az előző rezsim idején az állami alkalmazottak bére alig 30 dollár volt havonta, ami az alapvető megélhetéshez sem volt elegendő.
„A szíriai közalkalmazottak, rendőrök és katonák az utcán próbáltak pénzt szerezni, gyakran korrupcióval, vagy az ellenőrzőpontokon kért kenőpénzekkel. Az új kormány most egy négyszázszázalékos fizetésemelést ígért, de ennek kifizetése is késlekedik, mert az ország egyszerűen nem rendelkezik elegendő készpénzzel” – magyarázta a szakértő.
A gazdasági gondok mellett a drogkereskedelem is komoly problémát jelent. Szíria az egyik legnagyobb előállítója a Captagon nevű harctéri drognak, amelyet elsősorban az Öböl-menti országokban terjesztenek.
„A brit titkosszolgálat adatai szerint 2023-ban 5,9 milliárd dollár értékű Captagon-tablettát foglaltak le különböző arab országokban és Délkelet-Ázsiában. A termelés központi szereplője az elnök testvére, Mahar al-Assad, aki a Hezbollah egyes csoportjaival együttműködve szervezte a terjesztést” – fejtette ki Sayfo Omar.
A szíriai vezetés most próbálja visszaszorítani ezt a tevékenységet, részben azért, hogy elnyerje az arab országok támogatását és megkönnyítse a nemzetközi szankciók eltörlését.
Libanon új elnöke és a Hezbollah meggyengülése
Libanon is jelentős változásokon megy keresztül, hiszen az ország új elnököt választott, méghozzá egy katonai vezetőt, Joseph Aount, aki korábban a libanoni hadsereg vezérkari főnöke volt. Az ő megválasztása komoly engedmény volt a Hezbollah részéről, amely eddig jelentős befolyással bírt az ország belpolitikájában.
„A Hezbollah eddig teljesen blokkolta az elnökválasztást, de most meggyengült, különösen az izraeli csapások következtében. Ezért végül engednie kellett, és maga is megszavazta az új elnököt” – mondta Sayfo Omar.
Az új elnök egyik első beszédében világossá tette, hogy csak a libanoni hadsereg kezében maradhatnak fegyverek, ami komoly kihívás a Hezbollah számára.
Megváltozhat a Közel-Kelet hatalmi egyensúlya?
A Közel-Keleten zajló változások egyik legfontosabb következménye, hogy a Hezbollah meggyengülése politikailag és katonailag is érezteti a hatását. Az új vezető, Naim Qassem, bár eddig a Hezbollah vallási szárnyát képviselte, nem rendelkezik ugyanazzal a karizmával és katonai tapasztalattal, mint elődje.
„Naim Qassem egy visszafogott, polgári karakter, aki inkább a vallási ügyekkel szeretne foglalkozni, és nem a fegyveres konfliktusokkal. Ez hosszú távon azt jelentheti, hogy a Hezbollah polgári szárnya túlélheti az átalakulást, de katonai ereje jelentősen csökkenni fog” – elemezte a helyzetet Sayfo Omar.
A változások lehetőséget adhatnak arra, hogy Libanon politikai és gazdasági helyzete stabilizálódjon, különösen, ha az új elnök sikerrel jár a Hezbollah fegyverzetének leszerelésében. Ez azonban még mindig képlékeny helyzet, és könnyen lehet, hogy az elkövetkező hónapokban újabb fordulatokat hoz.
A beszélgetés végén Sayfo Omar hangsúlyozta: „A Közel-Kelet átalakulóban van. A kérdés az, hogy ezek a változások békét hoznak-e, vagy újabb konfliktusokat szülnek”.
A helyzet alakulását továbbra is érdemes figyelemmel követni, hiszen a régió stabilitása az egész világ számára meghatározó jelentőséggel bír.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
